Katasztrofálisnak nevezte a szerbiai árvízhelyzetet Vučić Belgrádban, szerinte ezer éve nem volt ekkora ár a térségben – jelentette Markovics Annamária, az MTI tudósítója. Vučić közlése szerint a Belgrádtól 30 kilométerre fekvő Obrenovacon a legsúlyosabb a helyzet, ott vasárnapig 12 holttestet találtak. A településen a Kolubara folyó öntött ki, a helyi szénbányát is elárasztva. Ez a bánya látja el a Nikola Tesla hőerőművet, ezért fennállt a veszély, hogy megszűnik az ország áramellátása. A kolubarai szénbányában a becslések szerint 100 millió eurós (30,5 milliárd forint) kár keletkezett.
A rendőrség, a katonaság, valamint a szerbiai és a külföldi mentőalakulatok több mint 25 ezer embert mentettek ki az országban. Az előrejelzések szerint a Száva folyón szerdáig újabb árhullám várható, ezért a védekezést még nem szüntetik meg. Az országban vasárnap is érvényben volt a csütörtökön kihirdetett rendkívüli állapot. A politikai és kulturális események így továbbra is elmaradnak, de a tanítás hétfőn már megkezdődik.
Nyerészkedés és visszaélés gyanújával eljárás indul 83 személy ellen, a bejelentések szerint ugyanis az árvíz sújtotta területeken többszörösére emelték az alapvető élelmiszerek és a víz árát – jelentette a szerbiai közszolgálati televízió (RTS). Az ilyen esetekben kiszabható büntetés 2 millió dinár (5,28 millió forint), illetve a kereskedelmi tevékenység 6-tól 24 hónapig terjedő felfüggesztése.
Meg nem erősített hírek szerint vasárnapra harmincra nőtt az áldozatok száma Bosznia-Hercegovinában, ahol a Száva folyó áradása okozza a legnagyobb problémát. A hatóságok itt is „katasztrofálisnak” nevezték a helyzetet. Az országban három nap alatt három hónap csapadékmennyiségének megfelelő eső esett, amire legalább 120 éve nem volt példa.
A napok óta tartó esőzés, az áradások és a földcsuszamlások Bosznia-Hercegovinában mintegy 1,2 millió embert érintenek közvetlenül. Több ezer embernek kellett elhagynia otthonát, több száz család pedig otthon nélkül maradt, miután a földcsuszamlások elsodorták házaikat. A hegyvidéki területeken szinte egész falvakat temetett be a föld. A földcsuszamlások miatt megnőtt az aknaveszély is, ugyanis egész aknamezőket mozdíthatott el a víz.
A boszniai hatóságok fokozott figyelemre szólították fel a lakosságot az érintett területeken. Az 1990-es években, a boszniai polgárháború idején a szembenálló felek mintegy egymillió taposóaknát telepítettek, és bár azóta nagy erőfeszítéseket tettek ezek eltávolítására, mintegy 120 ezer ilyen robbanóeszköz van még mindig a földben.
A Száva Horvátország keleti részén is áttörte gátját. A folyó magas vízállása miatt vasárnapig háromezer ember volt kénytelen elhagyni az otthonát, két embert eltűntnek nyilvánítottak – jelentette Andócsi János, az MTI tudósítója. A Száva mentén fekvő, hatvanezer lakosú Slavonski Brodot már csak a nyúlgátak védik, és a víz elöntötte a városi sétányt is.
A horvát közszolgálati televízió (HRT) beszámolója szerint Bród-Szávamente megyében rendkívüli helyzetet rendeltek el és további katonákat vezényeltek ki a védelmi munkálatok segítésére. Veszélybe került Hrvatska Kostajnica is, mivel az Una folyó a város több részét is elöntötte, ezért ott is rendkívüli helyzetet rendeltek el.
Eközben Ausztriában az előző napok heves esőzései után vasárnapra nagyrészt már visszahúzódtak medrükbe a patakok és a kisebb folyók, és a legtöbb helyen helyreállt a rend az utakon. Alsó-Ausztria tartományban ennek ellenére vasárnap is még 120 katona vett részt az utakra került sár és hordalék eltakarításában. A tartomány egyes részein vasárnap is fennállt sár- és kőlavinák, partfalszakadások veszélye az utak mentén.
A heves zivatarok csütörtökön és pénteken Alsó-Ausztria mellett főként Burgenlandban és Stájerország egyes részein okoztak árvíz- és viharkárokat. Burgenlandban, ahol pénteken a Pinka, a Lajta és a Lafnitz patakok is megáradtak, vasárnapra már csak a Lajta vízszintje emelkedett, de ez sem érte el a veszélyes szintet.
A pénteki 221-gyel szemben vasárnap reggel már csak 45 helyen munkálkodtak a tűzoltók a kárelhárításon és helyreállításon, legnagyobbrészt Kismarton (Eisenstadt) és Felsőpulya (Oberpullendorf) térségében. A legtöbb esetben elöntött pincékből kellett kiszivattyúzniuk a vizet, de több helyen háztetők és gépkocsik is megrongálódtak, illetve az utakra dőlt fákat kellett eltávolítani.
