Az uniós alapok átláthatatlan és nem hatékony lehívását, valamint felhasználásának gyenge ellenőrzését rója fel a szlovák kabinetnek a jelentés. A brüsszeli hivatalnokok azt is jelzik a szlovák pénzügyi tárca felé, hogy olyan nagyfokú a bizalomvesztés, hogy nem sokat adnak a pénzügyminisztérium szavára.
A jelentés többek között foglalkozik a közbeszerzések során alkalmazott irreális árakra, és az uniós alapok elosztásánál bizonyos kiemelt vállalatok előnyben részesítésére. Kifogásolják, hogy ezeket a hibákat a szlovákiai ellenőrök nem vették észre. Az Európai Bizottság Regionális Politikáért Felelős Igazgatósága (DG REGIO) a jelentésben leszögezi: az EB nem bízhat az illetékes ellenőrző szervekben, amely május végéig kapott határidőt, hogy magyarázatot adjon az észrevételekre, különben a bizottság leállíthatja az európai uniós alapok szlovákiai utalását.
Az ügynökség nem tartja megbízhatónak a szlovákiai ellenőrzési mechanizmust, mert a DG REGIO ellenőrei nagyon komoly, könnyen kimutatható hibákra bukkantak vizsgálódásaik során, amelyeket a szlovák ellenőrök nem távolítottak el.
A jelentésről először április elején szerzett tudomást a sajtó, akkor Peter Kazimír pénzügyminiszter elismerte, tartalmaz olyan részleteket, amelyek magyarázatát kéri Brüsszel, de konkrét fenntartásokról nem tudott, és a kiszivárgott híreket kitalációnak nevezte. „Olvastam valamilyen jelentést, amely részben hasonló dolgokról szól, de cáfolom, hogy abban konkrét indokokat soroltak volna fel” – jelentette ki akkor a szlovák pénzügyminiszter. Pedig a dokumentum egyértelműen fogalmaz: az Európai Bizottság kifogásai nem félreérthetőek.
A jelentés rossz ómen Szlovákia számára, véli Ján Rudolf, az uniós alapok szakértője. „Szlovákia szégyenének tartom a történteket. Radikálisan javítanunk kell az ellenőrzések hatékonyságán, és ezekben a szervekben dolgozó embereket el kell távolítani, mert kifogásolható munkát végeznek” – mondta a szakértő. Tavaly augusztusban is arról írt a szlovákiai sajtó, hogy Szlovákiának fizetnie kell az európai pénzalapok helytelen merítése miatt, így akár százmillió euróval is terhelhetik a korrekciók az állami költségvetést.
