A kampány egyik fő ütközőpontja az, hogy Skócia a függetlenség elnyerése esetén önálló országként mennyi idő alatt válhat EU-taggá. A skót kormányfő rendre hangoztatott álláspontja szerint ez elérhető a szeptemberi népszavazás és a függetlenség tényleges kikiáltásának tervezett időpontja, vagyis 2016 tavasza között, ezt azonban a brit kormány és Brüsszel is vitatja.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: ha egy olyan új ország, amelyik egy jelenlegi EU-tagállamból vált ki, önállóan csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor új csatlakozási kérelmet kell benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia. „Roppant nehéz lenne elérni, sőt lehetetlennek is bizonyulhat” az egyhangú jóváhagyás elérése ilyen esetben – fogalmazott rendkívüli feltűnést keltő és skót kormánypárti politikusok által élesen bírált nyilatkozatában a bizottság elnöke.
A másik frontot a font használatával kapcsolatos vita jelenti. A skót kabinet szerint semmi akadálya, hogy a független Skócia valutauniót alkosson Nagy-Britannia fennmaradó részével, de a brit kormány ezt gyakorlatilag már kizárta. A brit pénzügyi tárca a vita lezárását célzó, nemrégiben kiadott közleményében leszögezte, hogy ha Skócia otthagyja az Egyesült Királyságot, otthagyja a fontot is. „A skót kormány válást javasol, ugyanakkor meg akarja tartani a közös bankszámlát és a közös hitelkártyát”, az Egyesült Királyság azonban nem kockáztathatja meg, hogy adófizetőinek kelljen szükség esetén pénzügyileg kisegíteniük „egy külföldi országot és bankjait” – fogalmazott a brit pénzügy-minisztériumi nyilatkozat.
