Alex Salmond kormányfő, az országot 2011 óta többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője két és fél éve jelentette be, hogy 2014-ben népszavazást tartanak függetlenségéről. A referendumot a kabinet szeptember 18-ára írta ki. A népszavazáson egyetlen, egyszerű választást lehetővé tévő kérdésre kell majd válaszolni, amely úgy szól, hogy Skócia független ország legyen-e.
A brit unió fenntartása mellett kampányoló, Better Together (jobb együtt) nevű szövetséget egy komoly közmegbecsültségnek örvendő veterán skót politikus, Alistair Darling volt brit pénzügyminiszter vezeti, a brit kormány támogatásával. Az elszakadást pártoló Yes Scotland kampányszervezet a Skót Nemzeti Párt és több civil szervezet támogatását tudhatja maga mögött, vezetője egy tekintélyes párton kívüli újságíró, Blair Jenkins.
A felmérések folyamatosan azt mutatják, hogy a függetlenné válást ellenzők meggyőző többségben vannak, bár a brit kormány több figyelmeztetést is kapott az elmúlt hetekben arról, hogy a közvélemény-kutatások hibásnak bizonyulhatnak, és akár meglepetés is születhet a referendumon. Sajtóértesülések szerint ez a véleménye mások mellett Alistair Carmichaelnek, a brit kormány Skócia-ügyi miniszterének, aki attól tart, hogy a függetlenségpárti erők esetleg könnyebben mozgósítani tudják elkötelezett híveiket a szavazásra, mint az uniót pártolók.
A Eurasia Group globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport legutóbbi tanulmányában ugyanakkor valószínűtlennek nevezte a függetlenségpártiak győzelmét. A cég szakértői szerint a skót választók többsége tart az elszakadás gazdasági következményeitől, és inkább abban reménykedik, hogy Skócia eddig is széles körű autonómiáját a brit kormány szinte függetlenséggel felérő mértékűvé szélesíti, ha a referendumon a brit unió fenntartását pártolók győznek.
A népszavazás éve a függetlenséget pártolók számára jelképes jelentőségű. Idén van ugyanis a hétszázadik évfordulója az 1314-ben, Bannockburn mezején megvívott csatának, amelyben Robert the Bruce skót király néhány ezres serege megsemmisítő vereséget mért II. Eduárd angol uralkodó sokszoros túlerőben lévő haderejére. Ezt a győzelmet a skót történetírás az angol hódítási kísérletek ellen folytatott háborúk legnagyobb skót katonai diadalaként tartja számon. A két királyság hivatalosan végül csak 1707-ben, a londoni és az edinburgh-i parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján egyesült. A skót kormány által meghirdetett népszavazáson ennek a három évszázados uniónak a sorsáról kell dönteni.
A kampány egyik fő ütközőpontja az, hogy Skócia a függetlenség elnyerése esetén önálló országként mennyi idő alatt válhat EU-taggá. A skót kormányfő rendre hangoztatott álláspontja szerint ez elérhető a szeptemberi népszavazás és a függetlenség tényleges kikiáltásának tervezett időpontja, vagyis 2016 tavasza között, ezt azonban a brit kormány és Brüsszel is vitatja.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: ha egy olyan új ország, amelyik egy jelenlegi EU-tagállamból vált ki, önállóan csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor új csatlakozási kérelmet kell benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia. „Roppant nehéz lenne elérni, sőt lehetetlennek is bizonyulhat” az egyhangú jóváhagyás elérése ilyen esetben – fogalmazott rendkívüli feltűnést keltő és skót kormánypárti politikusok által élesen bírált nyilatkozatában a bizottság elnöke.
A másik frontot a font használatával kapcsolatos vita jelenti. A skót kabinet szerint semmi akadálya, hogy a független Skócia valutauniót alkosson Nagy-Britannia fennmaradó részével, de a brit kormány ezt gyakorlatilag már kizárta. A brit pénzügyi tárca a vita lezárását célzó, nemrégiben kiadott közleményében leszögezte, hogy ha Skócia otthagyja az Egyesült Királyságot, otthagyja a fontot is. „A skót kormány válást javasol, ugyanakkor meg akarja tartani a közös bankszámlát és a közös hitelkártyát”, az Egyesült Királyság azonban nem kockáztathatja meg, hogy adófizetőinek kelljen szükség esetén pénzügyileg kisegíteniük „egy külföldi országot és bankjait” – fogalmazott a brit pénzügy-minisztériumi nyilatkozat.
