Az intézet létrehozására irányuló kezdeményezést mintegy két évvel ezelőtt tette Svédország és Finnország. Ahhoz hamar csatlakozott Magyarország és Lengyelország. E négy ország mellett egyelőre Belgium, Luxemburg, Olaszország, valamint a nem EU-tag Svájc vesz részt az Európai Békeintézet létrehozásában, Spanyolország pedig megfigyelőként képviselteti magát.
Az Európai Békeintézet az Európai Uniótól független, de az EU-intézményekkel együttműködő kormányközi intézmény lesz – magyarázta Takács Szabolcs a szervezet státuszát, amely jogi szempontból belgiumi közalapítványként jön létre. Az intézet célja, hogy az európai diplomáciai szakértelmet, tudást, kapcsolatrendszert felhasználva tevékeny módon hozzájáruljon a válságok kezeléséhez, illetve a konfliktusmegelőzéshez.
Tekintettel arra, hogy ez a struktúra mentes az EU intézményrendszerén belül kötelező hosszadalmas egyeztetési folyamatok kényszerétől, viszonylag gyorsan tud reagálni, független módon tud állást foglalni. Mindez azonban – hangsúlyozta a politikai igazgató – nem az EU-struktúrákkal való szembenállást jelenti, hanem éppen ellenkezőleg, azt, hogy az Európai Békeintézet mintegy kiegészítő jellegű támogatást nyújthat az európai diplomácia törekvéseihez.
A nap folyamán megalakult az intézet kormányzó tanácsa, amelyben a magyar kormányt a Külügyminisztérium politikai igazgatója képviseli. A kormányzó tanács elnökévé Staffan Domingo de Mistura svéd–olasz diplomatát választották, helyettese egy belga diplomata lesz.
Május 9-én az európai egységtörekvésekről való megemlékezésekhez kapcsolódóan a svéd, a finn, a magyar és a lengyel külügyminiszter közös írást jelentet majd meg egy vezető európai sajtótermékben, és abban beszámolnak az Európai Békeintézet célkitűzéseiről. A következő hétfőn, május 12-én az EU-országok külügyminisztereinek soros brüsszeli tanácskozásán ünnepélyesen bejelentik az Európai Békeintézet létrehozását.
Takács Szabolcs az MTI-nek elmondta: a most hétfői brüsszeli eszmecserén igyekeztek áttekinteni azokat a lehetséges problémaköröket, amelyek megoldásához vagy enyhítéséhez az intézet jó eséllyel hozzájárulhat. E kérdéskörök közt – mondta a Külügyminisztérium politikai igazgatója – magyar részről különös fontosságot tulajdonítanak a nyugat-balkáni térségnek, és úgy vélik, hogy például Bosznia-Hercegovina nehézségeinek vonatkozásában egy ilyen békeintézetnek van bizonyos mozgástere.
A szíriai válságnak is lehetnek olyan szegmensei, ahol az Európai Békeintézet érdemi előrelépést tud elérni – vélekedett Takács Szabolcs. A hosszabb ideje befagyott konfliktusok megoldásához ugyanakkor nyilvánvalóan nem lenne elég ereje egy ilyen új intézménynek, és nagyon fontos, hogy pontosan mérjék fel az Európai Békeintézet konfliktusmegoldó képességének a mértékét – jegyezte meg.
