Megtört a jég: Berlin tárgyalna a szakadárokkal

A németek Genfbe hívnák a szakadárokat, miközben Kijev azt hangoztatja, hogy manipulált a kelet-ukrajnai népszavazás eredménye, Brüsszel pedig újabb szankciókat hoz.

VZ
2014. 05. 12. 13:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere szerint meg kell fontolni, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat is bevonják a válság békés rendezését célzó nemzetközi tárgyalásokba.

Michael Roth a német kormány első tisztségviselője, aki nyitottságot jelez azzal az orosz követeléssel kapcsolatban, hogy az ukrán „ellenzék” képviselőinek részvételével rendezzenek az áprilisban tartott genfi négyoldalú tanácskozáshoz hasonló tárgyalást az ukrajnai válság rendezéséről. A külügyi államminiszter a Handelsblattnak úgy nyilatkozott: a kijevi parlament által megválasztott kormányt Oroszország nem ismeri el, Ukrajna keleti részén pedig „senki és semmi által nem legitimált oroszbarát erők” tevékenykednek.

A szociáldemokrata politikus hozzátette: „amennyiben valamelyik partner azt szorgalmazza, hogy másokat is engedjünk a tárgyalóasztalhoz, akkor ezt alaposan meg kell fontolni.” Emellett az elnökválasztás szabad és tisztességes lebonyolításának fontosságát hangsúlyozta.

A párbeszéd és a cselekvés fontosságát hangsúlyozta az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében hétfőn Didier Burkhalter svájci külügyminiszter és államfő, az EBESZ soros elnöke, miután megbeszéléseket folytatott az Európai Unió tagállamainak külügyminisztereivel. Burkhalter a múlt héten személyesen találkozott Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és erről számolt be most az uniós külügyi tanács tagjainak.

Svájc idei elnöke kijelentette, hogy az Ukrajnával kapcsolatos döntések csak egész Ukrajna bevonásával hozhatóak meg, ehhez pedig olyan „moderátor”, közvetítő kell a párbeszédhez, aki a genfi megállapodást minden aláírója, az EU, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország számára is elfogadható.

Az EBESZ elnöke kitért arra is, hogy Moszkvában úgy tapasztalta, nyitottak a párbeszédre. Kiemelte, hogy hétfőn a kelet-ukrajnai népszavazásokról a Kreml úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja azokat, ami nem egyenlő az elismeréssel – húzta alá Burkhalter. Egyidejűleg nyomatékosította: Moszkvának is meg kell erősítenie, hogy hajlandó a párbeszédre a konfliktus rendezése érdekében.

Újabb célzott szankciók bevezetéséről határoztak orosz tisztségviselőkkel szemben az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn – közölte az Európai Unió Tanácsa. A nevek egyelőre nem nyilvánosak, diplomáciai források szerint a külügyminiszterek 13 személy ellen rendeltek el vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat, emellett pedig két krími „entitás”, vélhetően vállalat is felkerül az uniós feketelistára. Ezzel hatvan fölé emelkedik azok száma, akik ellen az Európai Unió büntetőintézkedést rendelt el Ukrajna szuverenitásának, területi egységének megsértése, veszélyeztetése miatt.

A vasárnapi szakadár népszavazásokon Luhanszk megyében 24 százalék körüli, Donyeck megyében pedig valamivel több, mint 32 százalékos volt a valós részvétel – jelentette ki Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő hétfőn belügyi és szakértői adatokra hivatkozva. A kijevi parlamentben, a szokásos frakciók közötti egyeztetésen elhangzott szavai szerint Luhanszk megye számos településén nem is tartották meg az „úgynevezett népszavazást”.

Turcsinov állítását alátámasztani látszik a mariupoli 0629.com.ua hírportál számítása, amely szerint a Donyeck megye déli részén lévő Mariupolban „fizikailag” legfeljebb a választók négy százaléka szavazhatott. Ezzel szemben viszont a vasárnap délután négy órakor az oroszbarát szakadárok azt közölték, hogy már 25 százaléknyian leadták a szavazatukat a referendumon, ami megközelítőleg 85 ezer főt jelentett volna.

A szavazólapokon az a kérdés állt, hogy „Támogatja-e Ön a donyecki (illetve luhanszki) népköztársaság állami önállóságát?”, amely szakértők szerint megtévesztő lehetett.

Közben Roman Ljahin, a donyecki szakadárok választási bizottságának elnöke kijelentette hétfőn, hogy nem fogják megrendezni a népszavazás következő lépcsőjét a kelet-ukrajnai megyében. Szavai szerint a következő hét végén nem lesz referendum Donyeck megye Oroszországhoz csatlakozásáról, sem a Luhanszk megyével való egyesüléséről.

A referendum alakulásáról bővebben ide kattintva olvashat!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.