A szakadárok által Donyecki, illetve Luhanszki „népköztársaságnak” nevezett megye „népi tanácsa” csütörtökön külön-külön, de szinte egy időben egyhangúlag döntött arról, hogy megtartják a vasárnapi referendumot – jelentette az Interfax hírügynökség a testület illetékeseire hivatkozva. A kijevi média szerdán kiszivárogtatta, hogy a luhanszki népszavazási kérdőíven három kérdés szerepel majd: a megye lakóinak azt kell eldönteniük, hogy támogatják-e a független Luhanszki Népköztársaság kikiáltását, illetve későbbi csatlakozását Ukrajnához vagy Oroszországhoz. Feltehetően hasonló forgatókönyv szerint zajlik majd minden a szomszédos Donyecki megyében is.
Az önhatalmúlag kikiáltott „donyecki köztársaság” képviselői, 78-an egyhangúlag szavazták meg a határozatot – közölte Andrij Purhin, a szeparatisták egyik vezetője. „Ez nem a mi döntésünk, hanem Donyec-medence népéé. Lehetőséget kaptak arra, hogy hőstettet hajtsanak végre, nekünk pedig nincs jogunk ezt a lehetőséget elvenni tőlük” – fűzte hozzá.
Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy egy újabb „putyini színjáték” zajlott le, amellyel az orosz elnök azt akarja bizonyítani, hogy Oroszország nem irányítja az ukrajnai szeparatistákat, hanem azok saját elhatározásukból, a „népakaratot” képviselve cselekednek.
Andrij Parubij, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján Putyinnak a népszavazás elhalasztására tett felhívását „politikai manipulációnak” nevezte, amelyet szerinte kizárólag propaganda céljából tett az orosz elnök.
Az Európai Unió nyomatékosítottan hangsúlyozza, hogy sem most hétvégén, sem máskor nem kellene népszavazást tartani Ukrajna bármely részének hovatartozásáról – jelentette ki csütörtökön Maja Kocijancic, Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője.
„Az Európai Unió erőteljesen támogatja Ukrajna területi egységét, az ilyen, felhatalmazás nélküli, helyi népszavazások semmilyen demokratikus legitimációval nem bírnak, és csak a helyzet további súlyosbodásához vezethetnek – jelentette ki a szóvivő.
A szóvivő kulcsfontosságúnak tartja, hogy az ukránok tiszta és szabad választásokon, erőszakmentes és nyugodt környezetben dönthessenek a saját jövőjükről.
Közben az ukrán főügyészség keresetben kérte az illetékes kijevi bíróságot, hogy tiltsa meg a luhanszki megyei tanácsnak a népszavazás megrendezését május 11-én. A testület hétfőn hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményben fejezte ki, hogy támogatja a megye státusáról szóló referendum megtartását.
Ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök a Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) soros elnökével tartott szerdai találkozó után jelentette be azt, hogy a Donyeck megye függetlenségéről vasárnapra tervezett népszavazás elhalasztására kérte a kelet-ukrajnai oroszbarát vezetőket.
Putyin a népszavazás elhalasztásáért cserébe azt kérte a kijevi kormánytól, hogy állítsák le katonai műveleteiket Ukrajna délkeleti részén. Az orosz elnök egyúttal azt is állította, visszavonták az orosz csapatokat az ukrán határ közeléből.
Intenzív alkudozás folyik a háttérben, ez állhat Vlagyimir Putyin orosz államfő javaslata mögött – állapították meg vezető orosz napilapok csütörtöki kommentárjaikban.
A lapok azt is kiemelték, hogy az orosz elnök pozitívan nyilatkozott az ukrán elnökválasztásról, miután Moszkvában Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökével tárgyalt.
A Kommerszant című napilap kommentárja szerint Didier Burkhalter moszkvai útja – a Németország által javasolt újabb genfi tárgyalás megtartása helyett – azt jelentette, hogy Moszkva ésszerűnek tartotta az első genfi megállapodás felélesztését, de már az EBESZ szerepének bővítésével.
A tekintélyes politikai-gazdasági napilap úgy véli, hogy az EBESZ soros elnöke által említett rendezési menetrend: a fegyverszünetre, a feszültség továbbterjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választások megtartására vonatkozó javaslatcsomag egyben a kijevi hatalomnak is szól, hogy az szüntesse be a terrorellenes műveletet.
A Kommerszant szerint Vlagyimir Putyinnak a kelet-ukrajnai népszavazás elhalasztására vonatkozó javaslata annak jele, hogy Moszkva kész segítséget nyújtani a konfliktus továbbterjedésének megakadályozásában.
Korábban a nyugati vezetők azzal vádolták Moszkvát, hogy támogatja a luhanszki és donyecki „szeparatista” népszavazás szervezőit, és megpróbálja megakadályozni a május 25-ére tervezett ukrajnai elnökválasztást. A lapnál úgy gondolják, hogy az orosz elnök szerdai megnyilatkozása eltántorítja az Oroszország elleni újabb szankciók híveit attól, hogy erőltessék azokat.
Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakíró, az orosz kül- és védelempolitikai tanács vezetője a Kommerszantnak kifejtette: a kulisszák mögött intenzív alkudozás folyik. Szerinte a kelet-ukrajnai népszavazás volt Oroszország és az általa támogatott délkelet-ukrajnai oroszbarát erők legfontosabb „fegyvere”. A népszavazás ugyanis döntő lépésként Ukrajna széteséséhez vezethet.
„Ha azonban Putyin beleegyezett abba, hogy a legfontosabb fegyverét egyelőre elrejtse, akkor ez azt jelenti, hogy valami nagyon komolyat ajánlottak neki Ukrajna jövőbeni berendezkedésére vonatkozóan” – állapította meg a Kremlhez közeli orosz szakértő.
Az RBK Daily című orosz napilapnak Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie Központ igazgatója azt mondta, Putyin megértette, hogy Ukrajna keleti részén nem jön össze a krími típusú népszavazás (a lakosság nem fog az Oroszországhoz csatlakozás mellett dönteni, mint a Krímben élő szavazók tették), ezért úgy döntött, hogy „kiteríti a kártyáit”, amikor még azok a lehető legtöbbet érik.
Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök ideológiai nézetektől függetlenül minden, Ukrajnához hű hazafit arra szólított fel csütörtökön, hogy tartózkodjon az olyan cselekményektől, amelyeket Ukrajna ellen fordíthatnak ellenségei.
„Az ukránok 69. alkalommal emlékeznek meg Ukrajna és Európa felszabadulásáról, de a 69 év alatt először háborús körülmények között” – hangsúlyozta a kormányfő felhívásában, amelyet május 9., a fasizmus felett aratott győzelem napja alkalmából adott ki.
Kijelentette: nem számít arra, hogy „a szélsőségesek szünetet tartanak véres cselekedeteikben akár csak ezen az egy napon is”. Ezért arra kérte az embereket, hogy lehetőség szerint ne vegyenek részt tömeges megmozdulásokban, de ha mégis, akkor ne engedjenek a provokációknak, legyenek türelmesek a másféle „zászlók, jelszavak és nézetek” iránt.
