A kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a konfliktusos magyar ügyek közül kitért a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre, amelyről azt közölte: a strasbourgi bíróság indoklása alapján úgy látja, abból nem következik, hogy Magyarországnak meg kellene változtatnia a jogi szabályozást.
A kabinet álláspontja az, hogy minél szigorúbbak a büntetések, annál kevesebb bűncselekményt követnek el. A nemzetközi vitákban a halálbüntetés mellett is ez a legfontosabb érv, vagyis hogy igenis van visszatartó ereje – mondta, hozzátéve: kétségkívül nagy dilemma, hogy a halálbüntetés végrehajtásakor valakinek elveszik az életét, de miután ennek visszatartó hatása van, ezért néhány életet meg is mentenek. Az Európai Unió tiltja a halálbüntetést, „pedig ez is megérne egy misét” – jegyezte meg.
A szabad pálinkafőzéssel kapcsolatban Orbán Viktor arról számolt be, hogy dolgoznak egy új jogi megoldáson, amely „lényegében továbbra is lehetővé fogja tenni – de az Európai Bíróság ítéletét is tiszteletbe tartó módon – a pálinkafőzést Magyarországon”. Jelezte azonban, hogy szerinte ezt is megtámadják majd.
Az akác ügyében feltette a kérdést: „Miért gondolja azt bárki a világ bármely sarkán, hogy neki köze van ahhoz, beleszólhat abba, hogy Magyarországon milyen fák nőjenek?” Szerinte ez abszurd. „Akác, méz, pálinkafőzés, uborka mérete, görbületi szögei és egyéb ilyen szamárságokban az uniónak vissza kellene adni a döntési jogot a nemzetállamokhoz” – összegezte véleményét.
Mint mondta, „szügyig állunk most is” a konfliktusokban, de ez nem baj, mert minél kevesebb a konfliktus, annál kevesebb érdeket lehet érvényesíteni. Értékelése szerint aki „nem áll ki magáért, az balek, lúzer, az nem alkalmas arra, hogy képviselje a saját nemzetét”. Ezért a miniszterelnök szükségszerűnek tartja a konfliktusokat Brüsszellel. Szavai szerint „számos olyan döntésünk van Magyarországon, amelyet Brüsszelben meg lehet akadályozni”. Úgy fogalmazott, Brüsszel egyfajta végvár, ahonnan „tesznek is kísérletet arra, hogy – a magyar emberek szempontjából fontos kérdéseket ott kint megváltoztatva – ránk kényszerítsék az akaratukat”. Példaként említette, hogy „vissza akarják csinálni” az energiaár-csökkentést, és „meg akarják akadályozni” a magyar föld védelmét.
Fontosnak nevezte ezért, hogy Brüsszelben a magyarok érdekéért kiálló, tiszteletet kivívni képes politikusok képviseljék az országot. Sürgette egyúttal Európa teljes megújítását, mert az ma nem versenyképes, továbbá újból kiállt az Európai Unió bővítésének folytatása mellett, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy lehetőleg minden irányból uniós tagállamok, illetve az EU-val mély, stratégiai megállapodást kötő országok vegyék körbe.
A miniszterelnök kifejtette azt az álláspontját is, hogy ő azok közé tartozik, akik szerint bár vannak „csúcsjelöltek”, de semmilyen kötelezettség nincs, hogy közülük kerüljön ki az Európai Bizottság elnöke. „Az a körülmény, hogy valamelyik pártcsalád csúcsjelöltté tett egy embert, abból nem következik Magyarország számára, hogy nekünk a győztes párt csúcsjelöltjét kellene támogatni. Ilyen automatizmus nincs” – jelentette ki.
Orbán Viktor szerint a magyarországi európai parlamenti (EP-) választásnak az ad sajátos ízt, hogy az elmúlt öt évben a hazai baloldali ellenzék a kormány intézkedéseinek elgáncsolására próbálta használta az EP-t. Ezért arra kérte a választókat, ne küldjenek olyan pártokat Brüsszelbe, akikkel „aztán nekünk ott kint meg kell küzdeni”.
Arra a kérdésre, hogy mit fog képviselni a következő években az Európai Tanácsban, válaszában megemlítette az adócsökkentést, a bürokrácia radikális leépítését, a kis- és középvállalkozások támogatását és az állam munkaadói felelősségvállalását ott, ahol a piac nem tud munkát adni.
Azt is kérdezték a kormányfőtől, hogy Magyarország tagja lesz-e az eurózónának öt év múlva, amire úgy felelt: se nem mindenható, se nem jós, ezért erre a kérdésre nem tud válaszolni. Azt azonban célként fogalmazta meg, hogy az euró világpénz legyen.
A rádióinterjúban szóba került a kémgyanúba keveredett jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügye is, amelyről Orbán Viktor azt mondta: „eleget tudok, de higgye el, hogy nem minden tudás boldogít”. Arra a kérdésre, hogy az ügyet vizsgálták-e külföldi titkosszolgálatok is, úgy reagált: „a titkosszolgálatok nemzetközi együttműködés keretében dolgoznak”.
Az ukrán válsággal összefüggésben kijelentette: szerinte a legjobbkor beszélt a napokban a kárpátaljai magyarok autonómiájáról, hiszen most jön létre az új Ukrajna, ezért az EU-nak most kell világossá tennie az elvárásait. Az új Ukrajnának föderálisnak kell lennie, „igenis kellenek autonómiák”, meg kell adni az ott élő kisebbségeknek a jogokat, „a kettős állampolgárságot nem lehet eltiltani” – sorolta. Megjegyezte azt is, hogy Magyarországnak a következő években megfontoltan, de növelnie kell majd a katonai kiadásait.
Orbán Viktor végül elmondta, célegyenesben van a kormányalakítással, a miniszterek esetében már teljesen, az államtitkároknál pedig 80 százalék felett „tisztán lát”.
„Brüsszellel folyamatosan vívjuk a csatáinkat a rezsicsökkentés ügyében, a földvédelem ügyében, a pálinkafőzés ügyében ( ), ehhez azonban nagyon erős jogi hátországra van szükség” – mondta még csütörtökön a kormányfő, indokolva egy önálló Igazságügyi Minisztérium és önálló igazságügyi munkakeret megalkotását.
Balmazújvárosban ugyanezen a napon pedig arra kérte a választókat: ne szavazzanak azokra, akik egyfajta Európai Egyesült Államokban gondolkodva áldoznák fel a magyar szuverenitást, nyelvet, gazdaságot, politikai önállóságot. De azokra se hallgassanak, akik az Európai Unióból kilépve képzelik el az ország jövőjét.
