A koszovói központi választási bizottság döntése értelmében a pártok május 28. és június 6. között kampányolhatnak. Valjdete Daka, a bizottság elnöke kijelentette: mindent megtesznek azért, hogy a voksolás tisztességes, szabad, demokratikus és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő legyen. Emellett hangot adott annak az elvárásnak, hogy a politikusok tartsák tiszteletben a koszovói alkotmányt, illetve minden választásra vonatkozó törvényt és rendelkezést.
Négy évvel ezelőtt az 1,6 millió választásra jogosult állampolgár 29 párt, illetve lista közül választhatott. A választási bizottság legfrissebb adatai szerint jelenleg mintegy 1,8 millió választópolgára van Szerbia egykori déli tartományának, az induló pártok listája pedig május végére készül el.
A pristinai és a belgrádi sajtóban is felröppent a hír, miszerint a koszovói szerb pártok közös listát állítanának az előre hozott választáson, ám a politikusok közötti ellentétek ezt kétségessé teszik.
Az előre hozott parlamenti választásra azt követően kerül sor Koszovóban, hogy a pristinai parlament szerdán feloszlott, mert a szerb képviselők távolléte miatt nem sikerült megtartani a nemzeti hadsereg megalakításáról szóló parlamenti szavazást. A feloszlatásra a 120 tagú törvényhozás 90 képviselője voksolt igennel. Hashim Thaci koszovói kormányfő ezzel kapcsolatban kijelentette: értelmetlen egy olyan parlamentnek folytatnia a munkáját, amely képtelen dönteni az ország saját hadseregéről.
A koszovói szerb képviselők a választási törvény megváltoztatásának terve miatt is bojkottálták korábban a parlament ülését. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy az új törvénytervezet szerint a Koszovóban élő szerbek, illetve más kisebbségi csoportok csak a voksok egy bizonyos minimális hányadának megszerzése fejében juthatnának be a törvényhozásba, míg korábban a kisebbségek pozitív diszkriminációjának köszönhetően úgynevezett fenntartott parlamenti helyekkel rendelkeztek. Emellett azt is problematikusnak ítélték, hogy az új törvénytervezet értelmében csak a koszovói dokumentumokkal rendelkezők szavazhattak volna, az ott élő szerbek azonban továbbra is a Belgrád által kibocsátott okmányokat használják, Szerbia ugyanis még mindig nem ismeri el Koszovó 2008-ban kikiáltott függetlenségét.
A hadsereg felállításáról, illetve a választási rendszer megváltoztatásáról szóló törvény vitája az új összetételű parlament első feladatai közé tartozik majd.
