A Donyeck megyei egészségügyi főosztályra hivatkozó jelentés szerint délután három óráig nyolcan haltak meg Szlovjanszkban a terrorellenes művelet következtében, és 16 személyt lőtt sebekkel szállítottak a megye kórházaiba. Az orvosok a sebesültek állapotát súlyosként, illetve közepes súlyosságúként értékelték.
Arszen Avakov ukrán belügyminiszter korábban arról számolt be Facebook-oldalán, hogy az ukrán kormányerők több mint 30 terroristát megöltek, többet megsebesítettek május 5-én a Donyeck megyei Szlovjanszk körüli harcokban. A belügyi tárca vezetője közölte: a rendfenntartók a hétfői összecsapásokban négy embert veszítettek és 20 tagjuk megsebesült.
Lövöldözés tört ki és megszólaltak a szirénák kedd este a Donyeck megyei Mariupolban, ahol a szakadárok által elfoglalt városháza előtt autógumik égnek. A 0629.com.ua mariupoli hírportál helyszíni beszámolója szerint délután lezárták a város központi sugárútját. A híroldal úgy tudja, tűzpárbaj volt a repülőtér melletti laktanya közelében, ahol fekete és terepszínű ruhát viselő személyek több arra közlekedő járművet is tűz alá vettek. Egy Volga személyautó és néhány kisbusz találatot kapott, de sebesültekről az orgánum egyelőre nem tud.
A közösségi oldalakon megjelent információk szerint a Mariupol központjában égő gumiabroncsok sűrű füstje több kilométerre látszott, és a városban sziréna hangja hallatszott. A hírportál nem tartja kizártnak, hogy terrorellenes hadművelet kezdődik Mariupolban.
Fegyveres szakadárok megtámadtak és megsemmisítettek egy katonai radarállomást kedden a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében, ahol a rendőrség – saját beismerése szerint – már nem ura a helyzetnek. A radarállomást automata fegyverekkel felszerelt, láthatóan jól kiképzett 20 szakadár rohanta le. A létszámfölényben lévő támadók lefegyverezték a létesítményt őrző katonákat, majd felgyújtották a radarállomást és zsákmányolt fegyverekkel együtt eltűntek a helyszínről – adta hírül az Unian hírügynökség az ukrán főügyészség sajtószolgálatára hivatkozva.
A Luhanszk megyei rendőrség kedden kiadott nyilatkozatában elismerte, hogy többé nem ura helyzetnek. A közlemény szerint a térségben elszaporodtak a bűncselekmények, miután sok lőfegyver került a lakosság kezére. Csak az utóbbi néhány napban számos rablótámadást, gyilkosságot, rablást és járműlopást követtek el automata fegyverek használatával – áll a nyilatkozatban.
A luhanszki rendőrség szerint kedden a kelet-ukrajnai nagyvárosban géppisztolyokkal felszerelt fegyveresek csoportja támadta meg a közlekedésrendészet lefoglalt gépkocsik tárolására használt telephelyét. Elvették az őrtől a telefonját, a gépkocsitároló kulcsait, majd elhajtottak tíz olyan autóval, amelyet bizonyítékként foglaltak le korábban a nyomozó hatóságok.
A közlemény emlékeztet arra, hogy hétfőn a Luhanszk megyei Szverdlovszk városában ugyancsak automata fegyverekkel fenyegetőző bűnözők elraboltak két kamiont, egy nappal korábban pedig egy pénzszállító járművet kerítettek hatalmukba. „A megye útjain felállított úgynevezett »népi ellenőrző pontokon«, amelyeket eredetileg azzal a szándékkal létesítettek, hogy távol tartsák a térségtől a nemkívánatos elemeket, jelenleg fegyveresek gyakorlatilag útonállással és fosztogatással foglalkoznak. Megállítják a megyébe élelmiszert, benzint és más árut szállító teherjárműveket, és egyszerűen kifosztják azokat, majd ismeretlen helyre viszik a rakományukat" – áll a rendőrség nyilatkozatában, amely szerint nyoma sincs a kezükbe fegyvert fogók által kezdetben ígért békének és nyugalomnak, ehelyett a megyében elszabadult a bűnözés, és teljes a felfordulás.
Az Unian hírügynökség jelentése szerint Andrij Szencsenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének helyettese a parlament keddi zárt ülése után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a tanácskozáson elhangzott, hogy büntetőjogi felelősségre kell vonni azt a 15 katonát, akik hétfőn megtagadták a Szlovjanszk közelében lelőtt Mi-24-es helikopter személyzetének kimentésében való részvételt. A parancsmegtagadással a katonák bűncselekményt követtek el és ezért felelniük kell – szögezte le Szencsenko.
A Liga.net ukrán hírportál Oleh Tyahnibokot, a Szvoboda (Szabadság) párt elnökét és parlamenti frakcióvezetőjét idézte, aki a törvényhozás zárt ülését követően újságíróknak elmondta: Ukrajnában folytatódik a mozgósítás, de leszerelik azokat a behívottakat, akiknek a szolgálati ideje eléri a 45 napot. Hozzátette: ez fontos döntés a jelenlegi helyzetben, amikor a rendfenntartó erők egyes alakulatai nem teljesítik a parancsokat. Azt is közölte, hogy a parlament keddi döntése értelmében a terrorellenes műveletbe bevont katonák „harci cselekmények résztvevőinek” minősülnek.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) eközben fegyverszünetet sürget a május 25-i elnökválasztásig. Didier Burkhalter svájci elnök és külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke kedden az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletét követően a bécsi repülőtéren elhangzott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a jelenlegi körülmények között rendkívül nehéz megtartani az államfőválasztást. „Fegyverszünetre van szükség a választás megtartásának érdekében” – fogalmazott Burkhalter, aki egyidejűleg felszólított az ukrán válság rendezéséről április 17-én Genfben született nemzetközi megállapodás betartására.
A kijevi Razumkov Központ (CR) felmérése szerint a biztos választók 47,7 százaléka Petro Porosenko független parlamenti képviselőre, 14,8 százaléka pedig Julija Timosenkóra, a Batykivscsina (Haza) párt vezetőjére adná a voksát, ha a legközelebbi napokban tartanák az elnökválasztást – közölte Jurij Jakimenko, a CR igazgatója keddi, kijevi sajtótájékoztatóján.
Az elemző központ szociológiai szolgálata által végzett kutatás eredményei szerint a megkérdezett ukránok 77,9 százaléka – ebből 52,6 teljes bizonyossággal, míg 25,3 százalék kisebb meggyőződéssel – válaszolta azt, hogy részt vesz a május 25-re kitűzött elnökválasztáson. Arra a kérdésre, hogy kire szavazna, ha az államfőválasztást a legközelebbi napokban tartanák, a válaszadók 33,3 százaléka (ezen belül a döntésüket biztosnak mondó választópolgárok 47,7 százaléka) Porosenkót nevezte meg – adta hírül az Unian hírügynökség.
Szerhij Tihipko független parlamenti képviselőre a jogosultak 4,9 százalék adná a szavazatát, míg Anatolij Hricenko független parlamenti képviselő a voksok 4,0 százalékát kapná. A kutatás szerint Petro Szimonenkóra, az Ukrán Kommunista Párt (KPU) jelöltjére összességében a választók 4,1 százaléka, míg Oleh Ljasko független parlamenti képviselőre 3,7 százalék adná a szavazatát. A korábban kormányzó Régiók Pártjának (PR) jelöltjeként induló Mihajlo Dobkint a választásra jogosultak 3,4 százaléka részesítené előnyben. Ugyanakkor a nacionalista Szvoboda párt vezetőjére a felmérés során megkérdezetteknek mindössze 1,2 százaléka voksolna.
A parlament kedden elutasította a kormány által az ország egységéről javasolt népszavazást, amelyet az elnökválasztással egy időben, május 25-én tartottak volna Ukrajnában. A Nyugat-barát kijevi kormány a múlt héten nyújtotta be a törvényjavaslatot. A referendumon az ország területi egysége, a föderalizáció, decentralizáció kérdésére kellett volna válaszolniuk a választóknak.
Népszavazási javaslatát a kormány a kelet- és dél-ukrajnai megyék orosz ajkú többsége iránti engedménynek szánta. A donyecki oroszbarát szeparatisták saját függetlenségi népszavazást hirdettek meg május 11-re.
„Minden egyes partnerünktől azt kérjük, küldjön nemzetközi megfigyelőket Ukrajnába, akik felügyelik a választásokat, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy szűnjenek meg az Oroszország által támogatott provokációk és fenyegetések Ukrajnában” - jelentette ki Andrej Descsicja ukrán külügyminiszter Bécsben az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ülése után.
Az ukrán külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy folytatni akarják a kelet-ukrajnai válság megoldására tett erőfeszítéseket, de rövid távon kormánya számára kiemelkedő fontosságú az elnökválasztás megrendezése is.
Az Európa Tanács tagjai a keddi közgyűlésen hitet tettek az ukrajnai államfőválasztás szabad és tisztességes lebonyolítása mellett – mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter.
Descsicja ugyanakkor elutasította azt az orosz felvetést, hogy hívják meg a kelet-ukrajnai szeparatistákat is az április 17-én Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselőinek részvételével tartott genfi tárgyalásokhoz hasonló egyeztetésre. „Ukrajna kormányaként az ország összes régióját képviseljük. Kijev nem követelné Moszkvától, hogy Dagesztán vagy Csecsenföld képviselőit hívják meg az egyeztetésekre” – indokolta az ukrán külügyminiszter.
Oroszország kész arra, hogy részt vegyen az április 17-én lezajlott genfi négyoldalú egyeztetéshez hasonló találkozón, ennek azonban az a feltétele, hogy a kelet-ukrajnai aktivisták is helyet kapjanak a tárgyalóasztalnál – közölte korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Bécsben. Egy ugyanolyan formában megszervezett találkozónak, amelyen az „ellenzék” nem venne részt, nem lenne „hozzáadott értéke, és nem vinne minket közelebb a megoldáshoz” – tette hozzá az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov továbbá „nemzeti párbeszédet” sürgetett Ukrajnában, amelyben minden érintettet, köztük a déli és kelet-ukrajnai feleket is meg kellene szólaltatni. Az elnökválasztást illetően Lavrov elmondta, hogy Moszkva időben nyilvánosságra hozza majd a szavazással kapcsolatos álláspontját, a voksolásnak mindenesetre szabadnak és tisztességesnek kell lennie.
Egységesen kell fellépnie az Európai Uniónak Oroszországgal szemben, akkor is, ha gazdasági büntetőintézkedéseket kell bevezetni – mondta a német kancellár kedden Berlinben.
Angela Merkel hangsúlyozta: az esetleges szankciók eltérő hatással lehetnek az egyes tagállamokra, hiszen csak a földgázellátást tekintve 6 tagország 100 százalékban függ az orosz szállításoktól, további 12 országban pedig 50 százalék feletti az orosz részarány a gázfelhasználásban.
Ugyanakkor fontos, hogy a 28 állam „ugyanazzal az üzenettel forduljon Oroszország felé” – mondta a kancellár. Az ukrajnai helyzet „napról napra súlyosabb”, de a válság katonai rendezése szóba sem jöhet, a gazdasági büntetőintézkedések esetleges bevezetése pedig nem lehet „öncélú”, ezért továbbra is a diplomáciai megoldásra kell törekedni – tette hozzá.
Oroszország a következő fél évben várhatóan további jelentős ukrajnai területek felett veszi át az ellenőrzést az ország keleti és délkeleti térségeiben az oroszpárti szeparatisták „belső inváziója” révén – jósolták keddi helyzetértékelésükben londoni stratégiai elemzők.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői szerint ugyanakkor a teljes körű külső orosz katonai invázió – bár ennek is megvan a tényleges kockázata – nem valószínű, mivel ez igen magas költségekkel járna, és Vlagyimir Putyin orosz elnök jó eséllyel közvetlen katonai beavatkozás nélkül is el tudja érni ukrajnai céljait.
Az Eurasia több forgatókönyv-változatot dolgozott ki. Ezek közül a legnagyobb, 55 százalékos valószínűséggel azt jósolja, hogy Oroszország de facto átveszi az ellenőrzést Kelet-Ukrajna nagy térségei felett az oroszpárti erők „belső inváziójával”.