A tíz évvel ezelőtti bővítéshez kapcsolódó „politikai és gazdasági várakozások hiánytalanul teljesültek, az aggodalmak pedig kivétel nélkül megalapozatlanok voltak” – emelte ki a volt uniós biztos egy berlini háttérbeszélgetésen, hozzátéve, hogy az első hónapokban Nyugat-Európában is „elsöprő” volt a bővítés támogatottsága, de 2005-től kezdve átalakult a közhangulat.
A fordulópont a franciaországi és hollandiai népszavazás volt a közösség alkotmányos szerződésének a nemzeti jogrendbe illesztéséről, amelyen megbukott az uniós alkotmány ügye, és azóta egyáltalán nincs „pozitív kommunikáció” a bővítésről. Nyugat-európai vezető politikusok „zárt ajtók mögött elismerik, hogy teljes siker a tíz ország csatlakozása, de a nyilvánosság előtt elhallgatják az eredményeket, a bajokat pedig felfújják” – mondta Günter Verheugen.
A német szakember – volt politikus, jelenleg egyetemi oktató – szerint Nyugaton jellemző gyakorlat, hogy az úgynevezett keleti bővítést az uniós integráció gondjainak okozójaként állítják be, „bűnbakot csinálnak” a közösség egyik legsikeresebb vállalkozásából, és „félelmet gerjesztenek”. Ez a mintázat mutatkozott meg a román és bolgár állampolgárokat sújtó munkavállalási korlátozások megszűnése nyomán az év elején Németországban elindult vitában is, amely megmutatta, hogy könnyen fel lehet ébreszteni a bevándorlókkal szemben táplált régi félelmeket, holott az EU eddigi bővítései során mindig alaptalannak bizonyult az aggodalom a bérdömpinggel és a hazai munkavállalók kiszorításával járó tömeges bevándorlási hullámtól.
A választók félelmeire alapozó „álszent, képmutató politika csak a szélsőjobboldalt erősíti”, pedig a bővítés eredményeinek hiteles bemutatása jó eszköz lehetne „a terjedő euroszkepticizmus ellen” – hangsúlyozta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) volt politikusa.
Ugyanakkor Németországban nem csupán az EU bővítése, hanem az újraegyesítés sem ért véget „a fejekben”. Az ország nyugati részén sokak számára „még mindig az Elbánál (az egykori NDK és az NSZK határán húzódó folyónál) ér véget a világ”, és előfordul, hogy a kibővített EU valóságával a legmagasabb rangú döntéshozóknak sem sikerül megbékélni – mondta Günter Verheugen.
Felidézte, hogy nem sokkal a bővítés után, amikor már számos bajor vállalkozás folytatott tevékenységet Csehországban, felkereste őt Edmund Stoiber volt bajor kormányfő, és elpanaszolta, hogy cseh pékségek „merészelnek zsömlét szállítani bajor vendéglőknek”. A miniszterelnök haladéktalan fellépést követelt a bajor pékek védelmében, amit az indokolhat, hogy a gondolkodását az a nézet határozta meg, hogy „csak mi szüretelhetjük le a bővítés gyümölcseit, nektek pedig semmi keresnivalótok nálunk” – mondta a volt uniós biztos.
Günter Verheugen 1999-től 2004-ig töltötte be az Európai Bizottság bővítési biztosi tisztséget, 2004 és 2009 között az iparért és a vállalatokért felelős biztos, egyben bizottsági alelnök volt. Jelenleg a német–lengyel határon, az Odera melletti Frankfurtban működő nemzetközi Viadrina Európa-Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Európai tanulmányok szakirány oktatója.
Sokéves mesterséges megosztás után Európát egyesítette újra az Európai Unió (EU) tíz évvel ezelőtti bővítése, amelynek során tíz új tagállammal (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország, Ciprus, Málta) gyarapodott a szervezet – emlékeztetett a május elsejei bővítés évfordulója alkalmából szerdán Brüsszelben közzétett videoüzenetében José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
