Az amerikai elnök erről azután beszélt, hogy a varsói Belweder elnöki palotában tárgyalt Bronislaw Komorowski lengyel államfővel. A közösen tartott sajtóértekezleten kijelentette: azért érkezett Lengyelországba, hogy megerősítse az ország biztonsága iránti amerikai elkötelezettséget.
Elmondta: az Egyesült Államok azt tervezi, hogy több katonai eszközt és újabb csapatokat küld a régióba, ez utóbbiakat folyamatosan cseréli majd. Az elnök felkérte az amerikai kongresszust, hogy egymilliárd dollárig terjedő összeggel támogassa ez irányú erőfeszítéseit.
Obama egyben felszólította a NATO-tagországokat, fokozzák szerepüket a szövetség kollektív védelmi rendszerében, még akkor is, ha az Egyesült Államoknak nagyobb képességei vannak arra, hogy „nagyobb terhet viseljen, mint a kisebb szövetséges államok”.
„Mindenkinek megvan a képessége, hogy kivegye a részét (a tennivalókból), arányos mértékben hozzájáruljon ahhoz, hogy meglegyenek a források, hogy hatékony legyen a tervezés, az (erők) integrálása és kiképzésük.” – mondta el Komorowski. A lengyel elnök rendkívül fontos döntésnek nevezte, és egyben üdvözölte, hogy az ukrajnai orosz beavatkozásra adandó válaszként az Egyesült Államok fokozza katonai jelenlétet Európában.
Komorowski hangoztatta, Varsó azt tervezi, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékának megfelelő mértékre emeli védelmi költségvetésének összegét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár az ukrán helyzetről tart kétoldalú megbeszélést péntek reggel, a normandiai partraszállás 70. évfordulója alkalmából rendezett franciaországi ünnepség előtt – közölte kedden az orosz államfő külpolitikai tanácsadója. Jurij Usakov a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek ugyanakkor hozzátette, az orosz elnök nem tervez találkozót amerikai kollégájával, Barack Obamával.
Obama az ukrajnai válsággal kapcsolatban kiemelte, Oroszországnak latba kell vetnie befolyását, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok leállítsák a kormányerők elleni támadásaikat és letegyék fegyvereiket. „Lehetséges a bizalom újraépítése (az orosz elnökkel) Vlagyimir Putyinnal, amihez azonban még idő kell, és az kell, hogy latba vesse befolyását a kelet-ukrajnai békétlenség lecsillapításához. Érdekeltek vagyunk abban, hogy jó kapcsolataink legyenek vele. Nem érdekünk Oroszország fenyegetése” – tette hozzá.
Az amerikai elnök egyben figyelmeztette Moszkvát további szankciók várnak rá abban az esetben, ha a Nyugat úgy látja, hogy destabilizálja Ukrajnát. Felszólította az orosz elnököt, hogy ismerje el törvényesnek az ukrajnai elnökválasztás eredményét, egyben találkozzon a megválasztott ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval.
Bronislaw Komorowski után Donald Tusk lengyel kormányfővel találkozott az amerikai elnök. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a miniszterelnök üdvözölte Obamának az amerikai katonai jelenlét növelésére tett ígéretét. Megerősítette, hogy a varsói kormány kész fokozni „Lengyelország védelmi erőfeszítéseit”. Kijelentette, Varsó mindent meg fog tenni azért is, hogy meggyőzze az európai NATO-tagokat a védelmi kapacitások és szolidaritás erősítéséről.
Obama és Tusk is megerősítette országaik elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett. „Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy a saját útját járja” – mondta az amerikai elnök. Hangsúlyozta: ez a támogatás nemcsak Ukrajna területi egységére és biztonságára vonatkozik, hanem a szükséges politikai és gazdasági reformokra is.
A térség országai az elmúlt 25 évben nehéz reformokat vittek véghez, és demokratikus intézményeket építettek, amelyek sokkal nagyobb jólétet adnak az állampolgároknak – jelentette ki az elnök Varsóban tíz rendszerváltó ország vezetőivel – köztük Áder Jánossal – találkozva.
Csehország nem híve a NATO erősebb katonai jelenlétének Európában – mondta Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Bécsben, miután tárgyalásokat folytatott Werner Faymann osztrák kancellárral. Csehországnak erre a jelenlegi biztonsági helyzetben nincs szüksége – szögezte le a kormányfő, aki elismerte: néhány európai ország – köztük Lengyelország és a balti köztársaságok – azt kérik a NATO-tól, hogy erősítse meg katonai jelenlétét a térségben, ugyanakkor szerinte „a csehországi helyzet ezt nem igényli”.