Az uniós csatlakozás és a béke is kérdés Ukrajnában

Magyarország támogatja, hogy megnyíljon Ukrajna előtt az EU-csatlakozás perspektívája.

A magyar külpolitika azonosulni tud azzal az ukrán igénnyel, hogy az ország előtt megnyíljon az európai uniós csatlakozás világos perspektívája – hangsúlyozta Németh Zsolt csütörtökön Strasbourgban. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) ülésszakán részt vevő magyar parlamenti delegáció vezetőjeként felszólalt az Ukrajnáról folytatott plenáris vitában, és kérdést is feltett az ETPK ülésén beszédet mondó Petro Porosenko ukrán elnöknek.

A magyar politikus az MTI-nek telefonon adott tájékoztatásában beszámolt arról, hogy Porosenko hangsúlyozta: szükséges, hogy Ukrajnának megadják az európai uniós csatlakozás világos perspektíváját. „Mi is úgy gondoljuk, hogy felül kell vizsgálni a keleti partnerségi politikát, és a legfontosabb következtetésnek annak kell lennie, hogy meg kell adni a keleti partnerek számára az európai uniós csatlakozásnak a perspektíváját” – reagált erre Németh Zsolt.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtöktől péntekig tartó belgiumi csúcstalálkozóján, annak második, brüsszeli napján aláírják Moldovával és Grúziával az EU-társulási megállapodást, valamint Ukrajnával az ugyanilyen jellegű, korábban kidolgozott megállapodás eddig még alá nem írt részét, amely mély és átfogó szabad kereskedelmi egyezményről szól.

Az ukrán hadsereg búvárai több száz holttestre bukkantak egy tó fenekén a Donyeck megyei Szlovjanszknál – mondta a 5 Kanal ukrán hírtelevízió Csasz című műsorában egy ukrán tábornok, azt állítva, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát „terroristák” veszteségei olyan nagyok, hogy nem tudják hova temetni halottaikat.

Az oroszbarát szakadár fegyveresek támadást indítottak csütörtökön a Donyeck megyei Kramatorszk repülőtere ellen – jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség Artem Sevcsenko újságíró Facebook-bejegyzésére hivatkozva.

Porosenko ebből az alkalomból ott lesz Brüsszelben, előtte azonban csütörtökön még az EU-intézményrendszerhez nem tartozó, összeurópai jellegű – elsősorban a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok kérdéseivel foglalkozó – Európa Tanács parlamentközi fórumán ismertette hazája helyzetét.

Újabb többoldalú tárgyalási fordulót tartanak pénteken a kelet-ukrajnai Donyeckben, keresve a konfliktus békés lezárásának módját – jelentette az Interfax csütörtökön. „Megállapodás jött létre arról, hogy konzultációs fordulót tartunk június 27-én Donyeckben” – közölte Andrej Purgin, az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaság” egyik vezetője.

A tárgyalásokra Oroszország, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a kijevi vezetés képviselőit várják – mondta az oroszbarát szakadár vezető. A kelet-ukrajnai válság ügyében az első többoldalú tárgyalási fordulót hétfőn tartották Donyeckben.

Az ukrán parlament napirendre vette a Petro Porosenko államfő által benyújtott, a hatalom decentralizálását célzó alkotmánymódosítás-tervezetet. Ezt maga Petro Porosenko jelentette be csütörtökön Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében felszólalva – tájékoztatott az államfő sajtószolgálata.

Szakértők szerint azonban az alkotmánymódosítás a fékek és ellensúlyok rendszerének betartása helyett az elnök jogköreit erősítheti – írta a tervezetet ismertetve az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség. A jelenlegi alaptörvény szerint ugyanis az elnök „a parlamenti frakciók koalíciójának javaslatára” jelöli a kormányfőt, míg az új szöveg szerint „a parlamenti koalíció javaslatának figyelembe vételével” teszi ezt meg.

Az elnöki hatásköröket növelné az a rendelkezés is, amelynek értelmében a jövőben az államfő parlamenti jóváhagyás nélkül, egy személyben döntene a főügyész és a titkosszolgálat vezetőjének kinevezéséről és menesztéséről.

Porosenko javasolja az alaptörvénybe iktatni a parlamenti ellenzék jogát, amelyről jelenleg csak a házszabály rendelkezik. A korábbi parlamentek igyekeztek törvényt elfogadni a parlamenti ellenzékről, de konszenzus híján ez rendre elmaradt.

A délkelet-ukrajnai tűzszünet meghosszabbításáról beszélt egymással csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár. Az újabb telefonos megbeszélést Berlinből kezdeményezték – közölték Moszkvában. Az orosz államfő és a német kancellár „folytatta a véleménycserét a kiélezett ukrajnai válság megoldásához való nemzetközi hozzájárulásról”.

A felek „érintették a tűzszünet betartásának ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket, a tűzszünet meghosszabbításának fontosságát, az összekötő csoport működésének rendszeressé tételét és az erőszakkal fogva tartott személyek kiszabadítását”. Vlagyimir Putyin ezenkívül felhívta a figyelmet „a kiéleződő humanitárius helyzetre és az Ukrajnából Oroszországba érkező menekültek növekvő számára” – olvasható a hivatalos tájékoztatásban.