Békét szeretnének a nagyhatalmak

Vasárnap Francois Hollande és Angela Merkel hívta föl Putyin elnököt. A nap folyamán tovább nőtt az Oroszországban menedéket kérők száma.

Három nappal az előző ilyen hármas eszmecsere után Hollande és Merkel „nyugtázta az orosz elnöknek az ukrán államfő tűzszüneti bejelentése után tett nyilatkozatát”, s kérte Putyint a tárgyalások felújításának támogatására. Ugyancsak utaltak az ukrán–orosz határ ellenőrzésének fontosságára, hogy megakadályozzák fegyveres egységek vagy szállítmányok bejutását. Steffen Seibert német kormányszóvivő megerősítette, hogy a beszélgetés fő témája a tűzszünet volt.

Moszkva már előzőleg üdvözölte az egyoldalú tűzszünetet. Már többször voltak tárgyalások Kijev és kelet-ukrajnai regionális vezetők között, de a szeparatista felkelők képviselői sohasem vettek részt rajtuk. A Kreml közleménye szerint Putyin jelezte, hogy kész „támogatni egészében véve Petro Porosenko döntését egy békés rendezési terv kidolgozására”, de hozzátette, hogy e döntésnek „valódi tűzszünetben” kell megnyilvánulnia.

Jóllehet az ukrán elnök pénteken egyhetes egyoldalú tűzszünetet rendelt el, a kormánycsapatok a hét végén is tovább támadták azokat az oroszbarát felkelőket, akik elutasítják Petro Porosenko döntését. Putyin vasárnap az orosz televízióban hangsúlyozta, „a legfontosabb, hogy idővel eljussunk a politikai rendezéshez, [ ] és fontos, hogy az Ukrajnában szemben álló felek közti párbeszéd a [Porosenko által javasolt] béketerven alapuljon”.

Ukrán politikusokra adott ki nemzetközi körözést Moszkva, többek között Arszen Avakov belügyminiszterre. Közben 2712 ukrán kapott ideiglenes menedékjogot Oroszországban, az átmeneti szállásokon több mint 11 ezer Délkelet-Ukrajnából érkezett menekült tartózkodik – hangzott el a rendkívüli helyzetek kezelésére létrehozott kormánybizottság vasárnapi ülésén.

Hitler és Sztálin taktikájához hasonlította Putyinét a litván elnök, Dalia Grybauskaite vasárnap egy lapinterjúban, és szavai szerint Nagy Katalin cárnőből is van némi az orosz elnökben. „A nemzeti hovatartozást használja ürügyként arra, hogy katonai eszközökkel területeket hódítson. Pontosan ezt tette Sztálin és Hitler” – mondta a litván elnök a Focus című német hírmagazinnak. Hozzátette, hogy Oroszország meg akarja őrizni befolyását azokon a területeken, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak, különösen a Baltikum orosz gazdasági és energetikai függését szeretné fenntartani.

„Értesüléseink szerint létezik olyan orosz ajánlat más balti államoknak, amely szerint Moszkva olcsóbban adná nekik a kőolajat és a földgázt, ha kilépnének a NATO-ból. Putyinnak küldetéstudata van, amely szerint meg kell védenie a keleti féltekét. Olyan Oroszország képe motoszkál a fejében, amilyen Nagy Katalin cárnő idején létezett. Putyin személyisége furcsán változott” – mondta a litván államfő. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem tart valószínűnek orosz inváziót a balti államok ellen, mivel azok tagjai a NATO-nak.

Tizenegy oroszbarát ukrán tisztviselővel és egy krími olajvállalattal bővítette Kanada azt a listát, amelyen az ország által a kelet-ukrajnai események miatt szankciókkal sújtott személyek és cégek találhatók. Stephen Harper miniszterelnök ottawai közleménye szerint a lista bővítésének célja, hogy növeljék a nyomást mindazokra, akik felelősek az ukrajnai válsághelyzetért.

Orosz területet értek lövések Ukrajna felől vasárnapra virradóra – mondta az orosz elnök a Rosszija–24 tévének. Az ukrajnai helyzetről szólva hangoztatta, hogy „nem szűnik a harci tevékenység. Az éjszaka ukrán területen a tüzérség igen aktív tevékenysége volt tapasztalható.”

Az államfő nem vállalkozott arra, hogy megnevezze, ki lőtt, az ukrán kormányhadsereg vagy a kijevi kormányt támogató fegyveres alakulatok. Hangoztatta, el kell érni, hogy minden harci tevékenység megszűnjön, s hozzátette, szükséges, hogy konkrét és tartalmas párbeszéd kezdődjön Ukrajnában.

A kijevi vezetés által kihirdetett béketerv támogatására szólította fel Oroszországot José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szombaton Tallinnban, ahol a három balti állam kormányfői azt mondták, újabb uniós szankciókat kell bevezetni Moszkvával szemben, ha nem javul a kelet-ukrajnai helyzet. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin kijelentette: támogatja az ukrán elnök béketervét, eközben azonban teljes harckészültségbe helyezte a központi körzet katonáit.

Az ukrán helyzet előzményeit itt olvashatja.