Bizalmi szavazást kért maga ellen Tusk

A lehallgatási botrány újabb fejleménye.

„Felszólalásom befejeztével azonnal indítványozom a parlament elnökének, hogy amilyen hamar csak lehet, rendeljen el bizalmi szavazást” – mondta Tusk. A bizalmi szavazás a szejm elnöke, Ewa Kopacz szerint legkorábban szerda este kilenc órakor történhet meg.

Tusk Polgári Platform (PO) pártjának és a vele kormánykoalícióban lévő Lengyel Parasztpártnak elegendő helye van a parlamentben, hogy megfelelő támogatás esetén a koalíció hatalmon maradhasson. Más lenne azonban a helyzet, ha Lengyelországban most rendeznék a parlamenti választást. A TNS Polska közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint a választást 31 százalékos eredménnyel az ellenzéki, nemzeti konzervatív, Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) nyerné meg, míg a kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) 24 százalékkal a második helyre szorulna.

A PO koalíciós társa, a Lengyel Parasztpárt (PSL) éppen csak elérné a bejutási küszöböt (5 százalék), vagyis a két párt együtt is alulmaradna a PiS-szel szemben. Nagyon jó eredményt (10 százalék) érne el a parlamenten kívüli radikális jobboldali, populista Új Jobboldali Kongresszus (KNP), míg az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) csupán 8 százalékra számíthatna. A többi párt nem érné el a választási küszöböt. A felmérés szerint a lengyelek 51 százaléka a 2015 őszén esedékes parlamenti választások előre hozatalában látná a belpolitikai válság megoldását, míg 36 százalékuk ellenzi ezt, 13 százalékuk pedig nem tud véleményt formálni a kérdésben.

Ezek a közvélemény-kutatási adatok ugyanakkor nem jelentenek meglepetést, mivel Kaczynski pártja a múlt évben hónapokon keresztül vezetett a felmérésekben. Az idei európai parlamenti választásokon az ukrajnai válságban képviselt lengyel magatartás „mentette meg” a kormánypártot, de ez a helyzet nem ismétlődik meg, és az őszi helyhatósági választások nyertese minden bizonnyal a PiS lesz. A kormánykoalícióval több okból elégedetlen választók (nyugdíjkorhatár felemelése, magánnyugdíj-pénztárak korlátozása, egészségügy helyzete, korrupciós ügyek, magas munkanélküliség) pártpreferenciáit tehát a lehallgatási botrány alapvetően nem változtatta meg, viszont nőtt az egész politikai osztállyal és parlamenti pártokkal szembeni elégedetlenség, amelyet a populista, EU-ellenes KNP sikere jelez. A belpolitikai válságnak is ez a Janusz Korwin-Mikke veterán politikus által vezetett párt a fő nyertese.

Mindazonáltal a lehallgatási botrány rendkívüli sokkot váltott ki a lengyel közvéleményben, a lehallgatott vezető politikusok vulgáris nyelvezete, stílusa, cinizmusa, egész magatartása megdöbbentette a társadalmat. Ha a PO-nak nem sikerül gyorsan felgöngyölíteni az ügyet és kideríteni az elkövetők kilétét, a párt egészen bizonyosan elveszíti ez előre hozott választást – már ha erre sor kerül.

A Wprost című hetilap több, magas állami posztot betöltő személy titokban felvett beszélgetését közölte, köztük Marek Belka jegybankelnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter azon megbeszélését, amelyben a miniszter pénzkibocsátást követelt a központi bank vezetőjétől. Donald Tusk miniszterelnök az előre hozott választásokat nevezte az ügy egyik lehetséges megoldásának.

A Wprost egyebek közt megszerezte egy tavalyi beszélgetés felvételét is, amelyen Radek Sikorski lengyel külügyminiszter kijelenti: az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatok „mit sem érnek”, sőt „még károsak is, mert hamis biztonságérzetet keltenek”. Sikorski obszcén kifejezést használt a lengyel–amerikai viszony jellemzésére. Az üggyel kapcsolatban két embert őrizetbe vettek, lengyel médiajelentések szerint egyikük Marek Falenta, az egyik leggazdagabb lengyel üzletember, a másik pedig a sógora és közeli munkatársa, Krzysztof R.