A jelentés szerint annak a 29 országnak a zömében, ahol a vállalat jelen van, a hatóságoknak előzetes bírósági engedélyt kell beszerezniük ahhoz, hogy figyelhessék a cég hálózatának adatforgalmát, „egyes” országokban azonban a rendőrségnek „közvetlen rálátása” van az előfizetők mobiltelefonos és internetes kommunikációjára.
A Vodafone közleménye szerint a cég tiszteletben tartja előfizetőinek jogát a magánszféra védelmére, de be kell tartania az olyan törvényeket is, amelyeket a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelmére alkottak az érintett országokban.
A BBC értesülése szerint a 29 ország közül hat olyan van, amelyben a hatóságoknak állandó – vagyis előzetes engedélykérést nem igénylő – hozzáférésük van a kommunikációs forgalomhoz. A Vodafone ugyanakkor közölte, hogy nem nevezheti meg ezeket az országokat, mert a helyi törvények tiltják az ilyen jellegű információ nyilvánosságra hozatalát.
Az egyik legnagyobb brit emberi jogi csoport, a Liberty vezetője, Shami Chakrabarti pénteki nyilatkozatában „példátlannak és elborzasztónak” nevezte, hogy egyes kormányok „csak egy kapcsolókattintással” belehallgathatnak telefonhívásokba. Hozzátette: a CIA egykori alkalmazottja, Edward Snowden által kiszivárogtatott megfigyelési adatokból eddig is világos volt, hogy az internetet „szabad pályának” tekintik a hatóságok, ezért „az analóg korszakban” megragadt törvényeket „digitális frissítésnek” kell alávetni.
A Vodafone jelentéséből az is kiderült, hogy a magyar hatóságok a törvényeknek megfelelően majdnem 76 ezer esetben kértek kommunikációs adatokról információt egy év alatt. A cég által a magyar adatkérési számokhoz fűzött kiegészítés szerint Magyarországon a szolgáltatók számára nem engedélyezett bármiféle információ közzététele az illetékes miniszter vagy az adott hírszerzési hatóság vezetője előzetes kifejezett engedélye nélkül olyan esetekben, amikor az információkérés a hírszerzési szolgálatoktól érkezik.
