„Külön felszólítjuk Oroszországot, hogy teljes befolyását vesse latba, és nyíltan támogassa a béketervet” – mondta Barroso sajtótájékoztatóján, miután a három balti kormányfővel tárgyalt.
Az EB elnöke egyúttal dicsérte Petro Porosenko ukrán elnököt a béketerv meghirdetéséért, és minden felet arra szólított fel, hogy „használják ki ezt a hosszú ideje várt lehetőséget arra, hogy visszafordítsák Kelet-Ukrajnában a biztonsági és humanitárius helyzet fokozatos romlását”.
Porosenko pénteken hirdette ki béketervét, és ugyanazon a napon egyhetes egyoldalú tűzszünetet hirdetett Kelet-Ukrajnában. Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap teljes harckészültséget rendelt el Oroszország középső katonai körzetében. Az orosz elnöki hivatal sajtószolgálata szerint az ukrán elnök bejelentése leginkább ultimátumra hasonlít.
A szombati tallinni találkozó után Laimdota Straujuma lett, Algirdas Butkevicius litván és Taavi Roivas észt kormányfő is úgy nyilatkozott, hogy ha nem javul a kelet-ukrajnai helyzet, akkor támogatni fogják, hogy az Európai Unió további szankciókat hozzon Oroszországgal szemben.
Straujuma utalt rá, hogy támogatnák az uniós szankciók harmadik lépcsőjének életbe léptetését, amely már az Oroszország elleni gazdasági korlátozó intézkedéseket jelentené. Brüsszel eddig csupán egyes orosz és ukrán állampolgárokra szabott ki vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást, kiterjedt gazdasági büntető intézkedéseket nem léptetett életbe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatja az ukrán államfő béketervét és az egyoldalúan kihirdetett tűzszünetet, de arra figyelmeztet, hogy a szemben álló felek közötti tárgyalások nélkül életképtelen és irreális marad minden elképzelés. Putyin felszólította az egymással szemben álló feleket, hogy hagyjanak fel minden harci cselekménnyel, és kezdjenek tárgyalásokat.
Az orosz elnök megengedhetetlennek nevezte, hogy az egyoldalú tűzszünet kihirdetése után folytatódott a harc Ukrajnában, aminek eredményeként „Oroszország területén csapódnak be és robbannak fel lövedékek, ami nemcsak anyagi károkat okoz, hanem veszélybe sodorja honfitársaink életét és egészségét”. Hozzátette, hogy az ukrán elnök béketervének nem lehet ultimátum jellege. A harci cselekmények megállításával megnyíló lehetőséget arra kell használni, hogy a Kelet-Ukrajnában szemben álló felek megkezdjék a konstruktív párbeszédet és politikai kompromisszumokra jussanak – hangoztatta.
