Az Európai Tanács kétnapos, csütörtökön kezdődő brüsszeli ülése előtt tartott eseményen az államtitkár közölte: a bővítés nem slágertéma, évek óta érzékelhető a bővítési fáradtság Európában. A magyar álláspont szerint az európai országok jelentkezhetnek az unióba, és ha fel tudnak mutatni teljesítményt, ha felkészültek, azt jutalmaznia kell az EU-nak – magyarázta. Hozzátette: Albánia elért annyit a reformok területén, hogy megadják neki a tagjelölti státust, de ez nem jelenti tárgyalások elkezdését, még hosszú út előtt áll az ország.
Győri Enikő kiemelte: a magyar kormány elvi álláspontja az Európai Bizottság elnökének megválasztásával kapcsolatban az, hogy az EU jogi közösség is, amely nem rúghatja fel saját szabályait. A magyar emberek magyar pártokra, képviselőkre szavaztak az európai parlamenti választáson, nem uniós listavezetőkre – közölte. Hozzáfűzte: nem lehet elfogadni az EP részéről érkező nyomást, az állam- és kormányfőké a jelölés joga.
Az államtitkár a stabilitási és növekedési paktum esetleges lazítását illetően hangsúlyozta: nem szabad a jövő nemzedék pénztárcájának rovására cselekedni. Magyarország a tagállamok közötti egyenlő bánásmódban hisz. Hazánk semmiféle könnyítést nem kapott, saját erejéből került ki a túlzottdeficit-eljárásból, miközben más tagállamok haladékot kaptak – emlékeztetett.
A politikus szerint az Európai Tanács ülésén fontos téma lesz Ukrajna, amellyel pénteken írják alá a társulási megállapodást, akárcsak Moldovával és Grúziával. Ez a lépés a keleti partnerségi kezdeményezés életképességét mutatja – vélekedett.
A tagállamok állam- és kormányfői arról is tanácskoznak, hogy milyen irányba haladjon az Európai Unió a következő öt évben. Ezzel kapcsolatban kifejtette: fontos a tagállamok identitásának tiszteletben tartása, mert az EU nem olvasztótégely. Emellett lényeges az is, hogy a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten hozzák meg, s nagy hangsúlyt kell helyezni a növekedésre és a foglalkoztatásra – közölte.
Úgy látja, el kell utasítani a migráció és a szabad mozgás jogának azonosítását, a szabad mozgás alapvető jog, sérthetetlen. A visszaélések ellen fel lehet lépni, de a szabad mozgást nem valamiféle „bűnügyi kategóriaként” kell kezelni – mondta. Az Európai Tanács ülésének napirendjén szereplő szakpolitikai kérdésekről szólva közölte: fontos az illegális migráció elleni fellépés. A visegrádi csoport szerint nem a migrációval kell megoldani Európa demográfiai problémáit. A külső határokat jobban kell védeni, és szolidaritást kell vállalni azokkal a tagállamokkal, amelyeknél az EU külső határai vannak – jelentette ki, hozzáfűzve: „komoly ostrom alatt van” a déli magyar határ is.
