Habsburg Károly kiállt az egységes Európa mellett

Az osztrák főherceg a szarajevói merénylet 100. évfordulójának alkalmából szervezett megemlékezésre utazott Bosznia-Hercegovinába.

KG
2014. 06. 27. 21:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint fogalmazott: „holnap (szombaton) egy olyan eseményre emlékezünk, amely száz éve történt Szarajevóban és egy hatalmas összeütközés nyitánya volt. Fontos, hogy elgondolkodjunk azon, a történelem mely eszméit kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy a dolgokat jobbá tegyük”. Habsburg Károly úgy értékelte, ha kritikusan nézzük a történelmet, akkor téves egyetlen személyt felelőssé tenni a szarajevói merényletért és az első világháború kirobbantásáért.

Kifejtette azt is: egyik akkori államvezető sem gondolta, hogy egy esetleges fegyveres összeütközés ilyen hatalmas méretű háborúvá nő majd. Ennek alátámasztására azt a tényt hozta fel, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia 1914 augusztusában csak a szerb és az orosz határ felé vezető részeken mozgósított, Németországban pedig egyáltalán nem volt mozgósítás, és Oroszország sem készült ekkora harcra.

A főherceg kitért arra is, hogy ha az első világháború felelőseit keressük, akkor azt mindenképpen a nacionalizmus eszméjére kell visszavezetni, egy olyan szálon, amely egészen a francia forradalomig vezet. Hozzáfűzte: a nacionalizmus ma is fenyeget, ennek egyik bizonyítéka pedig a szélsőjobboldali pártok sikere a májusi európai parlamenti választásokon.

Az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet 100. évfordulójának emlékünnepségeit szombaton Szarajevóban és az észak-boszniai Visegradon tartják. Koncerteket, kiállítást, előadásokat és filmvetítést is tartanak az első világháború témájában.

Az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet 100. évfordulójának emlékére szobrot állítottak Kelet-Szarajevóban Gavrilo Principnek, aki 1914. június 28-án halálos pisztolylövéseket adott le a Boszniába látogató Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökösre és feleségére, Zsófiára. A szarajevói merénylet vezetett az első világháborúhoz, amely több millió ember halálát okozta Európa-szerte.

A többségében muszlim bosnyákok lakta Szarajevó az 1991–95-ös délszláv háború után igyekezett minden szerb maradványtól megszabadulni, így azokat a lábnyomokat is eltüntették, amelyek az úton Gavrilo Princip lépéseit jelölték. Azóta semmi nem emlékeztetett a merénylet helyszínén a szerb Principre.

Az egész alakos, kétméteres bronzszobrot pénteken, egy nappal a hivatalos országos megemlékezések előtt leplezték le Kelet-Szarajevóban. Ez a város azokból a szarajevói külvárosi részekből jött létre, amelyek szerb fennhatóság alatt maradtak az 1992-ben kezdődött boszniai háború idején. Ma a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozik, míg maga a főváros, Szarajevó, a másik entitáshoz, a Bosznia-hercegovinai Föderációhoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.