Hiába a kitolt tűzszünet, a fegyverek tovább ropognak

A kelet-ukrajnai Donyeck megyében a szakadár fegyveresek az éjjel is lőtték az ukrán reguláris erők állásait.

A harcok a Petro Porosenko ukrán elnök által 72 órával meghosszabbított tűzszünet ellenére is folytatódnak. A kelet-ukrajnai Donyeck megyében szakadár fegyveresek az éjjel is lőtték az ukrán reguláris erők állásait – írta Facebook-oldalán szombaton Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat nyomon követő, Információs Ellenállás nevű elemzőcsoport vezetője. A szórványos támadásokról beszámoló katonai szakíró külön kiemelte, hogy a felkelők Kramatorszk elővárosából aknavetővel lőtték a kramatorszki repülőteret védő ukrán katonai alakulatot.

A tűzszünet 72 órával való meghosszabbítását Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is üdvözölte pénteken, az erőszakcselekmények végleges beszüntetését sürgetve. Üdvözölte a tűzszünet formális meghosszabbítását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is. Didier Burkhalter, a szervezet soros elnöke az azerbajdzsáni Bakuban az EBESZ parlamenti közgyűlése alkalmával az erőszak teljes beszüntetésére szólított fel.

Olekszij Dmitraskivszki ukrán katonai szóvivő később arról számolt be, hogy Szlovjanszk térségében az ukrán hadsereg állásait ért támadásokban meghalt három katona. A szeparatisták közlése szerint szintén voltak halálos áldozatok és sebesültek Luhanszk térségében Krasznopartizanszk településen, ahol a hadsereg támadást intézett a felkelők ellen.

Az orosz határőrség közlése szerint a Rosztov térségében zajló összecsapások folyamán Oroszország területén is csapódtak be olyan gránátok, amelyeket az ukrán katonaság lőtt ki. Orosz hírügynökségek arról számoltak be, hogy Gukovo határváros közelében egy határátkelőhely épülete súlyosan megrongálódott. A tájékoztatás szerint lakott területen is csapódtak be lövedékek, de személyi sérülés nem történt.

Szombaton az orosz külügyminiszter azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy Moszkvával való konfrontációra buzdítja Ukrajnát, és nyomást gyakorol az Európai Unióra is. „Amerikai kollégáink számos jelből ítélve továbbra is jobbnak látják konfrontációs útra terelni az ukrán vezetést” – jelentette ki Szergej Lavrov a Rosszija 1-es tévécsatorna szombati hírháttérműsorában.

Szavai szerint ha minden Oroszországon és európai partnereinek többségén múlna, nagyobb lenne az esély az ukrán válság békés rendezésére, de az ukrán oldalon vannak olyan szélsőségesen nacionalista erők, amelyek nem engedelmeskednek a feszültség csökkentésére törekvő Petro Porosenko elnöknek.

Az EBESZ rövid Twitter-üzenetben jelentette be szombaton, hogy kiszabadultak a május 29-én a kelet-ukrajnai Luhanszkban elrabolt megfigyelők is. A szervezet tájékoztatása szerint a négy megfigyelő – egy német, egy holland, egy orosz és egy spanyol állampolgár – jó egészségi állapotban van. Előzőleg az Interfax orosz hírügynökség a szakadárok egyik szóvivőjére hivatkozva jelentette, hogy a nemzetközi szervezet négy munkatársa úton van Donyeck felé.

Lavrov a szombati tv-interjúban elismerte, hogy Moszkvának van bizonyos befolyása a „donyecki és luhanszki köztársaságra”. A miniszter szerint ennek köszönhető egyebek közt négy foglyul ejtett EBESZ-megfigyelő e heti szabadon bocsátása is, amit a felkelők szerinte „Kirill pátriárkának (az orosz ortodox egyház fejének) és az orosz vezetésnek a felhívásaira tettek meg”. Ez azonban messze nem jelenti azt – mondta –, hogy „minden felhívásunkat azonnal végrehajtanák”.

„Az ottani embereknek megvan a maguk látásmódja, ez a földjük, amelynek ők akarnak a gazdái lenni, s meg akarnak állapodni az ukrán hatóságokkal arról, milyen feltételekkel lehet ezt megtenni úgy, hogy ezt a megállapodást semmilyen konfliktus ne terhelje” – fejtegette az orosz külügyminiszter.

Határozatban ítélte el az EBESZ parlamenti közgyűlése szombaton, hogy Oroszország magához csatolta a Krím térségét, és ezzel megsértette Ukrajna szuverenitását. A közgyűlés ülésének helyszínén, Bakuban megszavazott határozat bírálta Oroszországot a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott szerepe miatt is. A határozat nem egyhangúan született, harmincan támogatták, öten ellene foglaltak állást.

Oroszország elítélésének kezdeményezője ezen a fórumon az Egyesült Államok volt, ugyanakkor több tagország képviselői úgy foglaltak állást, hogy egy ilyen dokumentum elfogadása csak nehezíti a konfliktus rendezését. Oroszország képviselői Bakuban kettős mércével vádolták az Egyesült Államokat, és azt hangoztatták, hogy a külső beavatkozás gyakorlatában Washington jár az élen, amire Koszovó az egyik példa. További résztvevők szerint a határozat precedenst teremthet, és más regionális konfliktusok ügyében is állásfoglalásra kényszerítheti a közgyűlést.