A polgári ügyek minisztériumának kedden kiadott statisztikái szerint a 132 milliót közelíti a 65 éves vagy annál idősebb lakosok száma, ez a teljes lakosságnak csaknem a 10 százaléka. A tárca jelentése szerint a 60 évnél idősebbek száma tavaly év végén a 200 milliót is meghaladta, vagyis a teljes lakosság 15 százaléka tartozott táborukba, számuk 2025-re 300 milliónál is több lesz, 2050-re pedig az összes lakos csaknem egyharmada 60 év feletti lesz majd.
Az elöregedő társadalommal járó következményekre a demográfusok már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet, s azt a Kína előtt álló legnagyobb kihívások között említik.
Az öregedő társadalom hosszú távon komoly munkaerőhiányhoz vezethet, ez egyes iparágakban már ma is érezhető probléma, a kelet-ázsiai országban második éve csökken a munkaképes korú lakosság aránya. Az emberhiány a termelékenységre gyakorolt negatív hatása mellett a béreket is felfelé hajtja, az emelkedés egyes ágazatokban 10-15 százalékot is kitett 2013-ban. Az idősek arányának ugrásszerű növekedése ezen kívül hatalmas terhet ró a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerre, ezzel pedig az ország költségvetésére.
A fiatalok számának emelésére a kínai kormány tavaly év végén jelentette be az eredeti formájában családonként egy gyermeket engedélyező egykepolitika lazítását, melyet az ország több tartományában idén már be is vezettek. A kormány a nyugdíjkorhatár kitolásával „nyerne időt” magának. A tervek szerint a nőknek a jövőben 55 helyett 60 éves, a férfiaknak 60 helyett 65 éves kortól járna nyugdíjazás. A közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor a tervet a válaszadók több mint 95 százaléka ellenzi, mondván az irracionálisan magas, s fizikailag nem lennének képesek ilyen sok éven át dolgozni.
A demográfiai kihívások kezelését a márciusban hatalomba lépett új kínai vezetés előtt álló egyik legnagyobb feladatként emlegetik a szakértők, akik arra is figyelmeztetnek: a kérdésre gyorsan kell megoldást keresni, a bevezetés és valós hatása ugyanis további évekbe telhet.
