A kormányfő arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután pénteken aláírja az uniós társulási és szabad kereskedelmi megállapodást, a politikai közeledés és a gazdasági integráció új korszaka veszi kezdetét. Mint mondta: az aláírást követően akár a jövő héten, de legalábbis nagyon hamar ratifikálhatja a megállapodást a chisinaui törvényhozás, és el is kezdődhet annak megvalósítása. Moldova célja, hogy megbízható, európai partnerként ismerjék el, és talán további európai perspektíva is megnyíljon előttünk – közölte Leanca.
A kormányfő azt is tudatta, ha a jövőre esedékes választásokat követően is kormányon maradnak, Moldova legkésőbb 2015 végéig hivatalosan is benyújtja kérelmét, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
A miniszterelnök úgy vélte, a többi között az ukrajnai események és Örményország visszalépése a társulástól arra késztetheti az EU vezetőit, hogy változtassanak a Keleti Partnerség kulcselemein. „Ha a szomszédságban tartanak minket, az meghívást jelent a bizonytalanságba, amely kaput nyit az instabilitás számára” – hangoztatta Iurie Leanca.
A moldovai kormányfő szerint az unióhoz közeledni vágyó országokat nem földrajzi elhelyezkedésük, a Nyugat-Balkánhoz vagy a posztszovjet térséghez tartozásuk alapján kellene „jogosultnak” tartani az uniós tagjelöltségre, hanem teljesítményük, érdemeik alapján kellene megítélni őket.
„Tudom, hogy néhány kormány belefáradt a bővítésbe, de Moldovában ilyen fáradtság nem lesz” – jelentette ki Leanca. A politikus a hivatalosan Moldovához tartozó, de el nem ismert államként működő Dnyeszter Menti Köztársaságról is beszélt. Mint mondta: céljuk a közvetlen párbeszéd fenntartása és a bizalom erősítése Chisinau és Tiraszpol között.
Leanca az országa és a NATO viszonyát firtató kérdésekre reagálva közölte: az esetleges uniós csatlakozásból semmiképpen sem következik, hogy Moldovának a NATO-ba is be kellene lépnie.
