„Franciaország soha nem felejti el, amivel az Egyesült Államoknak tartozik. Történelmünk olyan emlékezetes napját ünnepeljük, amelyen a két nép egy harcban egyesült, a szabadságért folytatott küzdelemben – mondta személyes hangvételű, ünnepi beszédében a francia elnök. – Én itt születtem, Normandiában, Rouenban, a háborúban lerombolt városban.”
Barack Obama örök háláját fejezte ki az ünnepségen megjelent több száz veteránnak, akik szavai szerint „a demokráciát és a szabadságot védték”, s ezt vérükkel írták a tengerpart homokjába. Az amerikai elnök szerint a normandiai partok „a demokrácia hídjának kezdetét” jelentették 1944-ben, s a szövetségesek a háborúban „a biztonságot és a közjót teremtették meg a jövő számára. [ ] Korábbi ellenségeinket új szövetségeseinkké tettük. Új prosperitást építettünk Európa nyugati felétől a keleti feléig, Dél-Amerikától Délkelet-Ázsiáig. Hetvenévnyi demokratikus mozgalom terjedt szét” – fogalmazott.
A beszédeket követően a közel tízezer résztvevő elhelyezte a megemlékezés virágait, majd egyperces néma vigyázzállással adózott az elesett katonák emléke előtt. Az ünnepség 21 ágyúlövéssel zárult. A megemlékezés kezdetén a francia és az amerikai elnök fejet hajtott a Roosevelt testvérek sírja felett, akik mindketten Franciaországban haltak meg: Theodore Roosevelt volt amerikai elnök legidősebb fia, Theodore a második, a legfiatalabb, Quentin pedig még az első világháborúban.
A második világháborúban az angolszász szövetségesek második frontot megnyitó 1944. június 6-ai akciója a történelem legnagyobb partraszállási művelete volt, hárommillió katona mozgósításával. A nyugati front megnyitása hozzájárult a náci Németország katonai összeomlásához, a második világháború gyorsabb befejezéséhez Európában.
Az ünnepség reggel francia nemzeti megemlékezéssel kezdődött a régió székhelyének számító Caenban, ahol Francois Hollande a mintegy húszezer francia civil áldozatra emlékezett. „Azt szeretném a hetvenedik évfordulón, hogy a nemzeti megemlékezés mindenkihez szóljon, civilekhez és katonákhoz is. Azt szeretném, ha elismernék a normandiaiak szerepét” – mondta az államfő a civil áldozatok emlékére emelt emlékmű avatásánál. Ez az első alkalom, hogy Franciaországban állami szinten megemlékeznek arról a húszezer civil áldozatról, akik 1944. június 6. és augusztus 22. között a szövetségesek bombázásaiban vesztették életüket.
Ezzel egyidőben a bayeux-i katedrálisban közel négyszáz brit veteránnal együtt emlékezett David Cameron brit miniszterelnök, Károly velszi herceg, brit trónörökös és felesége, Kamilla cornwalli hercegné. A brit vendégeket Manuel Valls francia kormányfő fogadta. II. Erzsébet brit királynő közleményében a veteránok „hatalmas és hősies erőfeszítésére” és „hihetetlen áldozatára” emlékeztetett. A brit államfő, aki helikopteren érkezett Párizsból Normandiába, a gótikus katedrálisban tartott szertartáson nem volt jelen, a bayeux-i brit katonai temetőben – ahol 11 ország mintegy 4600 katonája nyugszik – rendezett ünnepségen hajtott fejet a brit katonák emléke előtt.
A francia elnök az állam- és kormányfőket – akikhez az ukrán válságról folytatott deauville-i egyeztetésüket követően csatlakozott Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök –, valamint Petro Porosenko megválasztott ukrán elnököt és a veteránokat, mintegy nyolcszáz személyiséget Bénouville kastélyában látta vendégül ebédre. Ebben a városban található a Pegazus hídként ismertté vált átkelőhely, amelyen 1944. június 6-án megérkeztek a brit kommandósok.
Az orosz elnök az ukrán válság kirobbanása óta a normandiai évforduló alkalmából találkozott először nyugati vezetőkkel. Csütörtök este David Cameron brit miniszterelnökkel egyeztetett Párizsban, azt követően pedig Francois Hollande-dal vacsorázott a francia elnöki hivatalban. Az amerikai elnök előzetesen elzárkózott attól, hogy Putyinnal kezet fogjon, illetve kétoldalú megbeszélést folytasson.
A nemzetközi megemlékezés délután fél háromkor kezdődött Ouistrehamban, a háború idején Sword Beachnek hívott partszakaszon, ahol 1944. június 6-án partra szálltak a brit és francia katonák. A látványos ünnepségen 500 katonazenész és 650 statiszta idézi meg négy jelenetben a leghosszabb nap, a D-nap eseményeit.
Hetven évvel a normandiai partraszállás után a francia lakosság szemében az ország legstabilabb szövetségese Németország, az Egyesült Államok csak utána következik, Oroszország támogatottsága pedig óriásit esett. Ez derült ki pénteken egy közvélemény-kutatás eredményéből, amelyet a D-nap évfordulója alkalmából az Ifop intézet készített egy regionális francia lap számára.
A francia-német páros széthúzása ellenére a volt ellenséges országot a megkérdezettek 82 százaléka tekinti biztos szövetségesnek, ugyanúgy mint tíz évvel ezelőtt. Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 77 százaléka bízik, 22 százalékponttal több, mint egy évtizede, amikor az ország támogatottsága az iraki háború miatt megcsappant Franciaországban. Oroszország támogatottsága az ukrajnai válság, illetve a Krím bekebelezése miatt 26 százalékpontot esett, most csupán 13 százalék. Sőt Oroszország a harmadik legfenyegetőbb ország Franciaországra nézve a közvélemény szerint, 17 százaléknyian gondolják így. Oroszország előtt Irak (20 százalék) és Irán (22 százalék) következik. Tíz évvel ezelőtt még csak a megkérdezettek 3 százaléka tartott Oroszországtól.
A Szovjetunió és az Egyesült Államok szerepének megítélése Németország második világháborús vereségében is sokat változott. Míg egy 1945-ös felmérés szerint a franciák 57 százaléka gondolta úgy, hogy a győzelem a legnagyobb mértékben a szovjetek érdeme volt, akik már 1941-től harcban álltak a német hadsereggel, és mintegy 20 millió katonát veszítettek, most csak a megkérdezettek 23 százaléka vélekedik így. Most a felmérésben szereplők 49 százalékának volt az a véleménye, hogy főleg az amerikai hadsereg érdeme a Harmadik Birodalom veresége, pedig rögtön a háború után még csak 20 százaléknyian gondolták így.
A megkérdezettek 55 százaléka gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok főleg saját gazdasági és stratégiai érdekei védelmében lépett be a háborúba, és csak 18 százalékuk szerint „a Németország által fenyegetett országok” védelmében.
A felmérés az Ouest-France médiacsoport L’Édition du soir című netes újságjának megbízásából készült május 19. és 21. között a 18 év feletti francia lakosság 1200 fős reprezentatív mintája alapján.
