Özönlenek az ukrán menekültek Oroszországba

Már több mint kétezren kaptak ideiglenes menedékjogot. Moszkva nemzetközi körözést adott ki ukrán politikusok ellen, Putyin pedig „konkrét és tartalmas” párbeszédet sürgetett.

Anatolij Kuznyecov, az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat (FMSZ) igazgatóhelyettese arról is beszámolt a tanácskozáson, hogy 250 ukrán kapta meg a menekültstátust. Alekszandr Drobisevszkij, a rendkívüli helyzetek minisztériumának szóvivője pedig azt mondta, légihidat szerveztek, hogy az ukrán menekülteket a Krím félszigetről és a Rosztovi területről más orosz régiókba szállítsák.

Vlagyimir Pucskov, a kormánybizottságot vezető rendkívüli helyzetek minisztere utasította az FMSZ-t, hogy minden formalitást nélkülözve nyújtson azonnali segítséget azoknak az embereknek is, akiknél nincsenek dokumentumok.

Eközben nemzetközi körözést adott ki Oroszország legfőbb nyomozóhatósága Ihor Kolomojszkij, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója és Arszen Avakov ukrán belügyminiszter ellen Ukrajna területén elkövetett bűncselekmények miatt. A testület már korábban bejelentette, hogy a két magas rangú tisztviselő ellen bűnvádi eljárást indítanak a kelet-ukrajnai hadművelet miatt, amely a vád szerint több mint száz civil halálát okozta, köztük orosz állampolgárokét.A művelet az orosz hatóság szerint civilek szándékos meggyilkolására irányult, és más pontokon is megsértették a nemzetközi jogot. Kolomojszkijt és Avakovot egyebek között gyilkosságok szervezésével, tiltott háborús eszközök és módszerek alkalmazásával, emberrablással, valamint az újságírók törvényes tevékenységének akadályozásával gyanúsítják.

Vlagyimir Markin, a nyomozóhatóság szóvivője előzetesen jelezte azt is, hogy nemzetközi körözést készülnek kiadni. Most azt jelentette be, hogy a körözést kiadták, a két név felkerül az Interpol listájára, amely a nemzetközi rendőri együttműködési szervezet mind a 190 tagországának területén érvényes.

Az orosz vezetés a februári fordulat után hatalomra került új ukrán kormányt és az azt támogató szélsőségesen nacionalista csoportokat tartja felelősnek a kelet-ukrajnai elszakadási törekvések körüli fegyveres konfliktusért, amely azt követően kezdődött, hogy Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet. A kijevi kormány szerint ezzel szemben orosz provokációk és „az orosz követelményeknek megfelelően felfegyverzett és kiképzett” terrorista csoportok állnak a szakadárok mögött.

Tizenegy oroszbarát ukrán tisztviselővel és egy krími olajvállalattal bővítette Kanada azt a listát, amelyen az ország által a kelet-ukrajnai események miatt szankciókkal sújtott személyek és cégek találhatók. Stephen Harper miniszterelnök ottawai közleménye szerint a lista bővítésének célja, hogy növeljék a nyomást mindazokra, akik felelősek az ukrajnai válsághelyzetért.

Orosz területet értek lövések Ukrajna felől vasárnapra virradóra – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija-24 tévének. Az ukrajnai helyzetről szólva hangoztatta, hogy Ukrajnában „nem szűnik a harci tevékenység. Az éjszaka ukrán területen a tüzérség igen aktív tevékenysége volt tapasztalható (Oroszországban).”

Az államfő nem vállalkozott arra, hogy megnevezze ki lőtt, az ukrán kormányhadsereg, vagy a (kijevi kormányt támogató) úgynevezett jobboldali fegyveres alakulatok. Hangoztatta, el kell érni, hogy minden harci tevékenység megszűnjön. Putyin hozzátette, szükséges, hogy konkrét és tartalmas párbeszéd kezdődjön Ukrajnában.

A délkelet-ukrajnai erőszakos cselekmények beszüntetéséről tárgyalt telefonon vasárnap John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – közölték Moszkvában. Ennek során Lavrov hangsúlyozta, hogy a harci tevékenység teljes beszüntetése, valamint egy átfogó – és nem ideiglenes – tűzszünet nélkül nem lehet elérni az ukrán belviszály felszámolását. Szükség van továbbá arra, hogy az ukrán hatóságok folytassanak közvetlen párbeszédet a helyzetet Délkelet-Ukrajnában ténylegesen ellenőrző erőkkel. A beszélgetés során orosz részről kiemelték, hogy a valódi rendezés érdekében Kijevnek le kellene mondania az ultimátumszerű követelésekről, és egyenlő felek közötti párbeszédbe kellene bocsátkoznia Donyeck és Luhanszk megye képviselőivel.

Az amerikai és az orosz külügyminiszter megállapodott abban, hogy a délkelet-ukrajnai erőszak beszüntetése érdekében zajló nemzetközi erőfeszítések keretében, az április 17-i genfi nyilatkozatban rögzített megállapodások, valamint az EBESZ által kidolgozott menetrend alapján folytatják a kapcsolattartást.

A kijevi vezetés által kihirdetett béketerv támogatására szólította fel Oroszországot José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szombaton Tallinnban, ahol a három balti állam kormányfői azt mondták, újabb uniós szankciókat kell bevezetni Moszkvával szemben, ha nem javul a kelet-ukrajnai helyzet. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin kijelentette: támogatja az ukrán elnök béketervét, eközben azonban teljes harckészültségbe helyezte a központi körzet katonáit.

Az ukrán helyzet előzményeit itt olvashatja.