Brüsszel politikájával szemben álló erők sikerét hozta a május 22–25-i európai parlamenti (EP-) választás, így mind a média, mind a politikai elemzők arra keresik a választ, mi állhatott ennek a hátterében. Bár a média általában egységesen az „euroszkeptikus” vagy „szélsőjobboldali” címkével látja el őket, a fenti pártok nagyon sokszínűek, mind nemzeti tekintetben, mind az európai integráció vagy a szakpolitikák tekintetében. Ezért kérdés, hogy ezen erők mennyire lesznek képesek együttműködni az EP-ben – tette fel a kérdést tanulmányában Paár Ádám.
A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) munkatársa szerint ma sincsenek jobb helyzetben az euroszkeptikus pártok. Nigel Farage, a brit Függetlenségi Párt elnöke kizár minden kapcsolatot Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Front üdvöskéjével. Farage maradna a Szabadság és Demokrácia Európája pártcsaládban (ahol egyébként a Dán Néppárt és az olasz Északi Liga is tartózkodik). Ugyanide igyekszik az Alternatíva Németországért nevű párt is. Le Pen és a holland Geert Wilders szívesen befogadnák maguk közé a brit és a német pártot, de azok nem akarnak velük közösködni. A Jobbik viszont Le Pen és Wilders számára szalonképtelen – az Arany Hajnallal és a Német Nemzeti Demokrata Párttal együtt. A jobboldali euroszkeptikus tábor tehát első ránézésre legalább háromfelé oszlik el – vélekedett a szakember.
Paár szerint Brüsszel megítélése az, amelyben a legközelebb áll a Jobbik a nyugat- és észak-európai euroszkeptikus pártokhoz: mindegyik párt pénzkidobásnak tartja a brüsszeli bürokráciát, az állampolgárokra nézve sérelmesnek a szuverenitás csorbítását. Bár az európai parlamenti választási szereplése nem indokolná, mégis, szélsőséges „európaisága” miatt Paár szerint foglalkozni kell az Imperium Europa, vagyis Európai Birodalom nevű párttal, amelyik 2000 óta Máltán tevékenykedik, és Norman Lowell író alapította. Ez az egyetlen szélsőjobboldali párt az unióban, amelyik nemhogy visszafogná, de ellenkezőleg, diktatórikus eszközökkel támogatja az integráció elmélyítését.
Paár úgy látja, a nyugat- és észak-európai pártok többsége nem támadja a demokráciát, sőt érvelésükben az EU-val szemben gyakran hivatkoznak a demokratikus értékekre, az emberi jogokra. Az Alternatíva Németországért kiáll a közvetlen demokrácia alkalmazása mellett. Ma az euroszkeptikus pártok a demokráciára hivatkoznak, és az EU-t vádolják azzal, hogy diktatúrára törekszik. Valójában csak két olyan párt van e csoportban, amelyik számára a demokrácia szitokszó: ez az Arany Hajnal és a Német Nemzeti Demokrata Párt – tette hozzá a szakember.
A politikai elemző arra is rámutatott, hogy a nyugat- és észak-európai pártok mindegyike muszlimellenes, oly mértékben, ami már a politikai realitásokat is feszegeti. Kedvenc szokásuk, hogy minden múlt- vagy jelenbeli összecsapásba az iszlám és a zsidó-keresztény kultúra konfliktusát magyarázzák bele. Például az Északi Liga vagy a Dán Néppárt az 1999-es koszovói háborút azért utasította el, mert meggyőződésük volt, hogy lényegében a szerb őslakosok védekeznek az egykor a török uralom során bevándorolt (betelepített) muszlim albánok utódai ellen, akik ki akarják szorítani őshazájukból a keresztény szerbeket – ismertette a szakember.
„Az Európai Uniót keresztülmetszi egy észak–déli törésvonal, amelyik a fiskálisan fegyelmezett és fegyelmezetlen országok csoportját különíti el, valamint egy másik törésvonal, amelyik kelet–nyugati irányban húzódik.” Az előbbi – nagyon sarkítva – arról szól, hogy a módosabb északiak morognak amiatt, hogy a mediterrán országcsoportot döntően az ő pénzükön kell kihúzni a válságból, az utóbbi pedig a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott posztszocialista országokkal szembeni előítéletekből építkezik és a gyakorlatban mint bevándorlási kérdés jelenik meg – mutatott rá Paár. Voltaképpen mindkét törésvonal az EU-n belüli szolidaritás próbatétele. Az Igaz Finnek párt például igazságosnak ítélte meg Görögország bedőlését. A brit, német, skandináv pártok részéről a mediterrán régió nem számíthat támogatásra – tette hozzá.
Paár szerint az EU-n belül számos euroszkeptikus párt a kelet-európai bevándorlókat okolja a belső problémákért. Farage öt évre leállítaná a nagy-britanniai bevándorlást, Wilders pedig nemrégiben azzal borzolta a kedélyeket, hogy honlapot indított, amelyen bárki bejelenthette a kelet-európai bevándorlók által elkövetett bűncselekményeket. Wilders Romániát és Bulgáriát egyszerűen korrupt nemzeteknek nevezte.
