Káim határváros és az Eufrátesz mentén fekvő Rava után a közeli Ana és a jordániai határtól mintegy 150 kilométerre lévő Rutba került a felkelők kezére vasárnapra virradó éjjel. Ezek a lázadók első hódításai a szunnita többségű tartományban azóta, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam fegyveresei az év legelején elfoglalták Fallúdzsát és Ramádi tartományi székhely egy részét.
Rava és Ana bevétele után a következő célpont a jelek szerint Hadísza városa, pontosabban az ott lévő nagy gát, amelynek lerombolásával jelentős áramkimaradásokat és nagy áradásokat tudnának előidézni az iszlamisták. A hadsereg név nélkül nyilatkozó illetékeseinek közlése szerint mintegy kétezer katonát vezényeltek ki sürgősen a gát védelmére.
Rutba megszállásával a lázadók a szomszédos Jordániába vezető főút utolsó szakasza fölött szerezték meg az ellenőrzést. A máskor jelentős személyi és áruforgalmat lebonyolító úton a romló közbiztonság miatt az elmúlt hónapokban megritkult a forgalom. A korábban negyvenezres városba az utóbbi időben mintegy húszezren érkeztek Fallúdzsából és Ramádiból.
Tikrítben, a néhai diktátor, Szaddám Huszein szülőhelyén, amelyet szintén elfoglalt az Iraki és Levantei Iszlám Állam, a kormányerők egy benzinkútra mért légicsapásában vasárnap meghalt legalább hét ember – közölték szemtanúk. Az állami televízió híradása szerint a csapás, amely lázadók egy csoportja ellen irányult, negyven ember halálát okozta. Nem derül ki a beszámolókból, hogy az áldozatok civilek vagy fegyveresek voltak, illetve milyen megoszlásban.
Bagdadban és délre, a főleg síiták lakta városokban síita milicisták ezrei vonulnak fel rakétáktól a nehézgépfegyverekig terjedő harci eszközökkel, bosszút esküdve a szunnita felkelők ellen, felidézve a felekezetek közti háború kiújulásának veszélyét.
Az április végi parlamenti választásokon a síita Núri al-Máliki kormányfő vezette pártkoalíció szerezte meg a legtöbb mandátumot, de a többségtől messze elmaradt. A voksolást beárnyékolta az erőszak újabb elharapódzása, amiért sokan Málikit, illetve a hatalmat Szaddám Huszeinnek és szunnita rezsimjének 2003-as, amerikai vezetésű megdöntése óta magához ragadó síita többség képviselőit okolják. Sok szunnita háttérbe szorítottnak érzi magát az országban.
