Az EU reformjáról a Századvég Alapítvány és a magyarországi brit nagykövetség által rendezett tanácskozáson az államtitkár kiemelte: mielőbb vissza kell szerezni az európai polgárok bizalmát, ehhez a tagállamoknak meg kell állapodniuk céljaikról.
Tiszteletben kell továbbá tartani a szerződéseket, a szubszidiaritásra kell összpontosítani, meg kell őrizni az unió egységét, erős intézményekre és erős tagállamokra van szükség, amelyek hatékonyan tudnak együttműködni egymással – mutatott rá.
Győri kifejtette: a szubszidiaritás azt jelenti, hogy nagyobb elkötelezettség, szorosabb együttműködés kell azokban az ügyekben, amelyekben hatékony lehet a közös európai fellépés, például az energiapolitikával és a bankunióval kapcsolatban. De vannak területek, amelyeknek érintetlennek kell maradniuk, ilyen a négy szabadság elve: az áru, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása. Továbbá vannak kérdések, amelyekben a nemzeti hatáskört tisztelni kell, így az energiaforrások megválasztásában vagy az adózásban – magyarázta.
Győri szerint az EP-választás eredményei azt mutatják, hogy az emberek az EU-t gyakran a probléma okaként látják, és nem a megoldás részeként. Válság idején nehéz megtalálni a megfelelő megoldásokat, és a válság egyértelműen rávilágított az EU gyengeségeire. Mindenképpen nagy hangsúlyt kell helyezni a munkahelyteremtésre, mert amíg ebben nem sikeres az EU, addig nem lehet azt állítani, hogy eredményes a válságkezelés – vélekedett.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy korábban azt hitték, a tagállamok közötti választóvonalak – például a régi és az új, vagy az északi és a déli tagállamok közötti határvonalak – eltűntek, de úgy tűnik, ehelyett egyre erősebbé válnak, ami nem szolgálja a közös európai érdekeket.
Jonathan Knott brit nagykövet köszöntőjében azt mondta, az európai parlamenti választás több „földrengést” okozott Európában, és a brit kormány álláspontja szerint a történtek üzenete, hogy változásra van szükség, nem mehet minden úgy tovább, ahogyan eddig. Brüsszel túlságosan beleavatkozott az ügyekbe, pedig csak akkor kellene ezt tennie, ha tényleg szükséges – vélekedett.
Mint mondta, Nagy-Britannia aktívan részt vesz abban a vitában, amely arról folyik, hogyan lehetne jobbá tenni az uniót, mert az ország versenyképesebb Európát akar, ahol hatékony a gazdaságpolitika és új munkahelyek jönnek létre. Emellett az is fontos, hogy minden tagállammal fair legyen az unió, így azokkal az országokkal is, amelyek – Nagy-Britanniához és Magyarországhoz hasonlóan – nem tagjai az euróövezetnek – közölte. Hozzátette: közelebb kell hozni az uniót az emberekhez, és tiszteletben kell tartani a nemzeti kormányok, parlamentek szerepét.
Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke hangsúlyozta: új utakat kell keresnie az uniónak, és a szélsőségek nem adhatnak jó válaszokat. Az EU-nak úgy kell fejlődnie, hogy növeljék a demokratikus elszámoltathatóságát – mondta.
