A globális adótanácsadó Ryan cég az agresszív adótervezés elleni fellépés legújabb eredményének tartja a vállalatcsoporton belüli osztalékkifizetések adóztatását szabályozó EU-irányelvet, mivel így a jövőben még szigorúbb fellépésre lehet számítani a jogszabályok szövegének megfelelő, de elsődlegesen adóelkerülést szolgáló tranzakciókkal szemben.
A társaság közleményében ismerteti: az EU anya-leányvállalati irányelve az unió tagállamaiban működő egyes társaságok közötti osztalékfizetésre terjed ki, és az a célja, hogy a leányvállalat nyereségének kettős adóztatását elkerülje. Ennek érdekében az irányelv előírja, hogy a leányvállalat tagországa az osztalékfizetésre nem vethet ki forrásadót, az anyavállalat országának pedig a kapott osztalékot vagy mentesítenie kell az adóztatás alól, vagy beszámítást kell alkalmaznia. Az érintett intézkedések segítségével elérhető, hogy a több tagállamban működő cégcsoportok ne kerüljenek jelentősen hátrányosabb helyzetbe egy kizárólag egy államon belül működő vállalatcsoporttal szemben.
Az irányelvben foglalt előnyöket és a tagállami adójogok közötti eltérést számos cégcsoport arra használta fel, hogy úgynevezett hibrid kölcsön megállapodások alkalmazásával mind a leányvállalat, mind az anyavállalat országában elkerülje a felhalmozott nyereség utáni adófizetést – hívja fel a figyelmet Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője a cég közleményében. Ez a szakértő szerint olyankor volt lehetséges, amikor a leányvállalat tagállama a kifizetést az anyacégtől kapott kölcsön kamataként kezelte, és a társaságiadó-alap terhére elszámolhatónak minősítette, ugyanakkor az anyavállalat tagállama a kapott összeget – az irányelv alapján – osztalékként mentesítette az adóztatás alól.
A hibrid kölcsönök visszaélésszerű alkalmazását az irányelv azzal kívánja kiküszöbölni, hogy a jövőben már csak akkor engedi mentesíteni az anyavállalat által kapott osztalékot az adóztatás alól, ha nem lehetett levonni a leányvállalat tagállamában. A módosítást a tagállamoknak – köztük Magyarországnak is – legkésőbb 2015. december 31-éig kell átültetniük saját nemzeti jogukba. Ez nemcsak az utóbbi időben különleges struktúráikról elhíresült multinacionális vállalkozásokat fogja érinteni, hanem sok kisebb vállalatcsoportot is.
