A felkelők annak idején a hadseregre terelték a mészárlás elkövetésének gyanúját, de az 1996-os békekötést követően az ENSZ vizsgálóbizottsága megállapította, hogy valójában ők a felelősek érte. A bíróság a súlyos ítélet indoklásakor azt hangoztatta, hogy jogi precedenst kívánt teremteni azzal a céllal, hogy ilyen cselekedeteket többé senki ne kövessen el. Guatemalában 1960 és 1996 között több mint 200 ezer emberéletet követelt a polgárháború. Az ENSZ adatai szerint ennek 93 százalékáért a hadsereg volt a felelős, de néhány százalékát a velük szemben álló gerillák követték el. A hadsereg számos tisztjét és katonáját elítélték már az akkor történtek miatt, de gerillák ellen most először hoztak elmarasztaló döntést. Tavaly első fokon népirtásért 50, háborús bűnökért pedig további 30 évi börtönbüntetésre ítélték az egyik volt diktátort, José Efrain Ríos Monttot is.
Börtönbe megy a gerillavezér
Huszonkét indián földműves lemészárlásáért 90 év börtönbüntetésre ítélték Guatemalában a polgárháborús idők egyik baloldali gerillavezérét.
2014. 07. 05. 5:33
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!