Juncker nekiállt magyarázkodni a reformerek előtt

Most éppen azt mondja, nem hisz az Európai Egyesült Államokban.

„Miért mondják, hogy föderalista vagyok? Nem vagyok az. Nem hiszek az Európai Egyesült Államokban” – közölte a 70 főt számláló frakció Twitter-csatornáján közzétett üzenet szerint Juncker.

A képviselőcsoport gerincét a néppárti politikus európai bizottsági elnöki jelölését mereven elutasító brit konzervatívok és a lengyel Jog és Igazságosság párt képviselői adják. Juncker, amikor megérkezett, a frakció Twitter-csatornája szerint azt mondta: előítéletek és elhamarkodott következtetések nélkül szeretne bemutatkozni a frakciónak.

„A nemzetek igenis számítanak, és nem a történelem ideiglenes találmányai. Nem vagyok sem ősföderalista, sem főgonosz” – idézi Junckert Twitter-csatornáján a frakció. Emellett Juncker azt is hangoztatta, hogy aki britellenesként szeretné őt lefesteni, az az életrajza igen nagy részét lesz kénytelen figyelmen kívül hagyni.

A frakció beszámolója szerint Juncker szerint is szükségesek bizonyos reformok, de a luxemburgi politikus nem óhajt „egy ellenforradalom élére állni”. A Twitter-üzenetek tanúsága szerint az Európai Tanács által a bizottság élére jelölt Juncker az energiaunió megteremtésére törekszik majd, azt szeretné, hogy Európa nagyobb súllyal jelenjen meg a globális színtéren, és el tud képzelni egy olyan „praktikus megállapodást”, amelyet London is méltányosnak találhat. Világossá tette ugyanakkor, hogy értelmetlennek tartaná, ha az EU a NATO-val kezdene versengeni, ezért nem hagyott kétséget afelől, hogy az ő általa vezetett bizottságban nem lesz védelmi biztos.

Fontos, hogy a szubszidiaritás elvét tiszteletben kell tartani – vélekedett az egykori luxemburgi miniszterelnök. Ez az elv, amelyen az Európai Unió működése alapul, azt mondja ki, hogy minden problémát a lehető legalacsonyabb szinten kell kezelni.

Juncker gazdasági kérdésekre is kitért, mondván: sem a takarékosság ellenzőjének, sem támogatójának nem tartja magát, ugyanakkor a költségvetési fegyelem híve. „Nem költhetjük el azt a pénzt, amivel nem rendelkezünk” – derül ki az egyik tweetből. Határozottan kiállt viszont az euró mellett, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egységes pénz nélkül Európa országai monetáris háborúban állnának egymással.

Juncker arról is beszélt, hogy támogatja a római szerződés alapelveit, köztük a munkavállalók szabad áramlásának elvét is, s mint mondta, ez továbbra is „alulfejlett”, és fokozni kell a mobilitást. Hangsúlyozta: a tagállamok minden szükséges jogi eszközzel rendelkeznek, hogy kiküszöböljék a szociális rendszereikkel való visszaéléseket.

A megbeszélést követően pár órával az ECR-frakció közleményt adott ki, melyben tudatták, több területen együtt tudnak majd működni Junckerrel, ha megválasztják, a frakció viszont nem fogja támogatni a megválasztását a jövő keddi szavazáson.

„Nem tudjuk a nevünket adni ahhoz az eljáráshoz, amely idáig juttatta Junckert. Szerintünk ez hatalmi eltolódást jelent a tagállamok felől a(z Európai) Parlament irányába, és úgy véljük, hogy hamis az az asszociáció, amely kapcsolatot teremt aközött, hogy a választópolgárok elsősorban a saját országaik pártjaira szavaztak, valamint aközött, hogy páneurópai pártok előálltak a maguk jelöltjeivel az Európai Bizottság élére” – idézi a kommüniké Syed Kamallt, a képviselőcsoport brit vezetőjét. Kamall azt is tudatta: bár több ponton egyetértenek Junckerrel, mindent egybevetve másképp képzelik el a kontinens jövőjét, ezért nem fogják támogatni a plenáris szavazáson.

A szociáldemokraták és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportját követően a liberálisok (Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége, ALDE) európai parlamenti frakciójával is egyeztetett kedden kora este Juncker. A politikus a frakció Twitter-csatornájának tanúsága szerint azt mondta, azért lett jelölt, hogy Európa a megfelelő irányba fejlődhessen. Úgy fogalmazott: az unión a tagállami politikák csődjét kérik számon, de Európát nem lehet a tagállamok rovására felépíteni.

„Fel kell hagyni azzal, hogy Brüsszelben megállapodunk valamiben, majd hazamegyünk, és világgá kürtöljük, hogy mekkora győzelmet arattunk. Együtt győzünk, vagy együtt veszítünk” – jelentette ki Jean-Claude Juncker az ALDE-frakció Twitter-falán olvasható üzenetek tanúsága szerint.

A politikus elmondta: kitart a válság tetőfokán elfogadott, szigorú költségvetési politikát előíró stabilitási és növekedési paktum mellett, de a túlzott megszorítást ellenzi. A volt luxemburgi kormányfő az európai energiaunió megteremtését is szükségszerűnek nevezte a „másoktól” való függés csökkentése érdekében. Kitért a digitális közös piac megteremtésének szükségességére is; mint mondta, túl sok a szolgáltató, a tagállamoknak nincs többé joguk, hogy fenntartsák a digitális piac széttöredezettségét.

Több képviselő is kérdezte Junckert arról, hogyan látja Nagy-Britannia jövőjét az EU-ban, amire ő úgy felelt, hogy méltányos alkut akar kötni Londonnal, ám más tagállamok érdekeit, követeléseit is figyelembe kell venni. Az egykori luxemburgi miniszterelnök Magyarországot is megemlítette, mondván, David Cameron brit kormányfőt mindenki arról faggatta, hogy miért nem támogatta a jelölését, de Orbán Viktor magyar kormányfőtől ezt senki sem kérdezte meg.