Közölte: a hátralévő két hétben néhány folyamatban lévő ügyet szeretne rendezni a tárcánál, egyebek mellett a küszöbön álló költségvetés-kiigazítással kíván foglalkozni. Augusztus elsejéig az RMDSZ arról is dönt, kit jelöl a megüresedő kormányzati tisztségekre.
A bukaresti parlament által márciusban, az RMDSZ kormányra lépésekor elfogadott új kormánystruktúra értelmében a két tisztséget ugyanannak a személynek kell betöltenie. Az RMDSZ elnöke elhárította a média ezzel kapcsolatos találgatásait.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa legközelebb csütörtökön ülésezik Kolozsváron, várhatóan ekkor nevezik meg a párt államfő-jelöltjét. A romániai lapok arra számítanak, hogy 2009-hez hasonlóan a szervezet ismét Kelemen Hunort indítja.
A kormányfővel folytatott hétfői megbeszéléssel kapcsolatban Kelemen úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ elnökeként a kormánytisztségekből való távozása után is részt vesz a koalíció politikai egyeztetésein, Borbély László politikai alelnökkel, Markó Béla szenátusi és Máté András képviselőházi frakcióvezetővel közösen.
Kelemen Hunor pénteken jelentette be, hogy távozik a bukaresti kormányból, amely a szövetséggel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló európai uniós perbe.
Az RMDSZ nem lép ki a Victor Ponta vezette kabinetből. A párt elfogadta a miniszterelnök által javasolt kompromisszumot, hogy Romániának a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyében képviselt álláspontját szeptemberben a parlament vitassa meg. Ponta megígérte: a román kormány nem tesz le újabb dokumentumokat az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe mindaddig, amíg a parlamenti vita le nem zárul.
A román kormánykoalíció pártjai között kialakult konfliktus ütközőpontjában a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés áll, mellyel az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) próbálja rábírni az Európa Uniót a kisebbségvédelem bizonyos területeinek szabályozására. A 2013. július 16-án benyújtott kezdeményezés bejegyzését a bizottság elutasította, mert úgy ítélte meg, a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe.
A bizottság elutasító határozatát a kezdeményezők 2014. március 28-án támadták meg az EU luxemburgi bíróságán. Májusban Szlovákia az alperes Európai Bizottság oldalán, Magyarország a felperes kezdeményezők oldalán kérte a belépését a perbe, június elején pedig Románia csatlakozott Szlovákiához és az EB-hez a jogi küzdelemben.
