Kemény üzenetet küldött a G7 csoport Moszkvának

Oroszország elleni szankciókat helyeztek kilátásba a G7 csoport vezetői.

Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán vezetői mélységes aggodalmuknak adtak hangot az orosz lépések miatt, amelyek „aláaknázták Ukrajna szuverenitását, területi épségét és függetlenségét”.

A nyilatkozat aláírói szerint Oroszországnak még mindig lehetősége van a helyzet csillapítására. Rámutattak arra, hogy ellenkező esetben készek lesznek magasabb árat fizettetni Moszkvával a tetteiért.

G7 csoport tagállamainak vezetői felszólítottak minden felet, hogy léptessenek életbe tűzszünetet a Kelet-Ukrajna felett július 17-én lelőtt maláj utasszállító lezuhanásának helyszínén. Emellett sürgették, hogy jöjjön létre fenntartható fegyvernyugvás az ukrán hadsereg és az Oroszországhoz húzó kelet-ukrajnai szakadárok között.

Közzétették az Európai Unió hivatalos lapjában szerda este azok nevét, akikkel az EU a héten kiegészítette az ukrán válsággal kapcsolatban beutazási tilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtottak listáját. A listán három olyan személy szerepel, akiket az Európai Unió Vlagyimir Putyin „régi ismerőseként” azonosít: Arkagyij Rotenberg, Jurij Kovalcsuk és Nyikolaj Samalov. Mindhárman azért kerülhettek a listára, mert haszonélvezői azoknak az orosz vezetői döntéseknek, amelyek a Krím elcsatolását, Ukrajna destabilizációját eredményezték, fenyegetik az ország szuverenitását, területi egységét és függetlenségét.

A jogszabályból kiderül, hogy Rotenberg Putyin elnöksége idején szerzett vagyont, az állam és a tulajdonában lévő vállalatok előszeretettel ítélnek meg neki jövedelmező szerződéseket, a szocsi olimpia beruházásainak jelentős részét is Rotenberg valósíthatta meg. Ukrajna területi egységének aláásásához azzal járul hozzá közvetlenül, hogy az ő többségi tulajdonában lévő Giprotranszmoszt kapott megbízást, hogy elkészítse annak a hídnak a megvalósíthatósági tanulmányát, amely Oroszországot kötné össze a Krímmel.

Kovalcsuk és Samalov egyaránt jelentős tulajdonhányaddal bír az EU szerint az orosz felső vezetés személyes bankjaként szolgáló Bank Rosszijában. Kovalcsuk a pénzintézet elnöke és legnagyobb részvényese, tulajdonrésze tavaly 38 százalékos volt. Samalovnak 10 százalékos részesedése van a bankban, amely a Krím elcsatolása óta több fiókot is nyitott a félszigeten, konszolidálva ezzel a törvénytelenül annektált térség integrációját az Oroszországi Föderációba.

Mind Kovalcsukra, mind Samalovra nézve szintén terhelő, hogy a Bank Rosszija emellett meghatározó tulajdonhányaddal rendelkezik a Nemzeti Médiacsoportban, amelynek tévécsatornái aktívan támogatják az Ukrajna destabilizálására irányuló orosz kormánypolitikát. Az orosz elnök hivatalából vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el az Európai Unió Alekszej Gromovval szemben is, aki az elnök kabinetvezetőjének első helyettese, és ugyancsak azért felelős az ukrajnai válságért, mert ő adott utasítást több médiumnak, hogy álljanak a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták oldalára, valamint támogassák a Krím elcsatolásának politikáját.

Aktívan fenyegeti Ukrajna területi egységét, szuverenitását még a most nyilvánosságra hozott lista szerint Okszana Csigrina, az úgynevezett luhanszki népköztársaság „kormányának” szóvivője. Szankciókat rendelt el emellett az EU Borisz Litvinovval szemben, aki a „donecki népköztársaság legfelső tanácsának elnöke”, s döntő szerepe volt az el nem ismert népszavazás megszervezésében a terület Ukrajnától való elszakadásáról. Beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtja még az Európai Unió rajta kívül Szergej Abiszovot is, akit a Krím „belügyminiszterévé” nevezett ki Vlagyimir Putyin.

Felelősnek tartja rajtuk kívül az EU Ukrajna destabilizációjáért a kelet-ukrajnai szeparatistákkal szoros kapcsolatot ápoló Konsztantyin Malofejevet, aki Alekszandr Borodaj donecki „miniszterelnök” korábbi munkáltatója, nyíltan kiállt a Krím, majd Kelet-Ukrajna Oroszországhoz csatolása mellett, az ukrán hatóságok pedig nyomozást indítottak ellene a szeparatisták anyagi és pénzügyi támogatása miatt.

A természetes személyek mellett az Európai Unió három jogi személy, három vállalat Európai Unióban található vagyonának zárolását is elrendelte. Ezek egyike az Almaz-Antej fegyvergyártó vállalat, amely egyebek között a BUK típusú légvédelmi egységeket készíti. Keresztet vethet az unióban lévő vagyonára a Dobroljot orosz állami légitársaság is, amely jelenleg az egyedüli cég, amely járatokat üzemeltet Moszkva és a krími Szimferopol között, hozzájárulva ezzel a félsziget Oroszországba való beolvasztásához, valamint elősegítve Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértését.

A harmadik, uniós büntetőintézkedés alá vont cég pedig az Oroszországi Nemzeti Kereskedelmi Bank, amely a Krím annektálását követően kizárólagos „állami” tulajdonú pénzintézetként piacvezetővé vált a félszigeten, holott előtte egyáltalán nem is volt jelent a krími piacon. A kivonuló bankok felvásárlásával a pénzintézet az unió szerint aktívan támogatta a Krím Oroszországba integrálására irányuló törekvéseket.