Kínai és koreai szexrabszolgákat tartott a hadsereg

Közel 200 ezer nőt kényszerítettek prostitúcióra a második világháború alatt. Az ENSZ bocsánatkérést vár.

GB
2014. 07. 25. 9:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A genfi szakértői testület értékelésében azt írta, olyan bocsánatkérés megtételét várja el Japántól, amelyben a szigetország „félreérthetetlenül, megkötések nélkül teljes felelősséget vállal” azért, hogy olyasmire kényszerítette az áldozatokat, „ami csak tönkretehette életüket”.

Történészek szerint Kína és a Koreai-félsziget japán megszállása alatt a császári hadsereg mintegy 200 ezer nőt kényszerített prostitúcióra. A Japánban eufemisztikusan „kéjhölgyproblémának” nevezett ügy a mai napig érzékeny téma a három ország kapcsolatában.

Japán 1993-ban nyilatkozatban kért bocsánatot az áldozatoktól, de az utóbbi hónapokban a jelenlegi kabinet kilátásba helyezte a nyilatkozat alapjául szolgáló bizonyítékok – konkrétan áldozatok tanúvallomásainak – felülvizsgálatát, ami hatalmas felháborodást keltett kül- és belföldön egyaránt.

Korábban jobboldali japán politikusok – köztük egy ízben a jelenlegi kormányfő, Abe Sindzó – és egyes – jellemzően revizionista – történészek kétségbe vonták, hogy a hadsereg kényszerítette volna a koreai nőket, szerintük a nők maguktól adták a fejüket prostitúcióra.

Az ENSZ-bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a japán bíróságok az összes kártérítési pert elutasították a kérdésben, és elévülésre hivatkozva a szexrabszolgaságra kényszerített nők által indított büntetőügyeket sem vizsgálták.

Ezért arra szólították fel Japánt a világszervezet szakértői, hogy „biztosítsa, hogy a szexrabszolgaságra kényszerítés és a japán hadsereg által a háború alatt a kéjhölgyekkel szemben elkövetett más emberi jogsértésre vonatkozó gyanúsításokat hatékonyan, függetlenül és pártatlanul kivizsgálják”.

Tokió szerint egyébként a kártérítést a Japán és Dél-Korea között megkötött 1965-ös szerződés rendezte. 1995-ben magánadományok egy alapot is felállítottak a koreai nők kárpótlására, de ezeket a szöuli kormány nem tartja elégségesnek. A Japántól a félsziget gyarmatosítása során (1910–1945) okozott károkért kapott – Tokió szerint a „kéjhölgyeknek” szánt összeget is tartalmazó – pénzt Dél-Korea egyébként korábban gazdaságfejlesztésre költötte, abból az áldozatok nem részesültek közvetlenül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.