Vu úgy vélekedett, hogy a Közel-Kelet és különösen Szíria kiváló kiképzési terepet nyújtott és nyújt a különböző országokból verbuválódott terrorcsoportoknak. Az iszlám országok mellett említette Európát, Észak-Amerikát és Kínát is. A területet régóta jól ismerő szakember hírében álló, arabul is beszélő diplomata szerint ezeknek az „elemeknek” az esetleges visszatérése hazájukba komoly kihívást és biztonsági kockázatot jelent.
Sajtóbeszámolók emlékeztetnek arra, hogy amerikai hírszerzési források szerint Szíriában a 23 ezer főnyire becsült szélsőséges muszlim harcosokból körülbelül hétezren lehetnek külföldiek, többségük európai.
Vu maga nem bocsátkozott annak találgatásába, körülbelül mennyien lehetnek az északnyugat-kínai Hszincsiangból odaérkezők, de megjegyezte: „külföldi médiajelentésekből” arra lehet következtetni, hogy – főleg Szíriában – száz körül lehet a számuk. Hozzátette, hogy ezek a kelet-turkesztáni erőkhöz tartoznak, ami azt jelenti, hogy a szeparatisták által Kelet-Turkesztánnak nevezett hszincsiangi régió függetlenségéért küzdők.
A diplomata azt is elárulta, hogy e kérdés központi helyet foglalt el tárgyalásain, különösen Törökországban, ahol jelentős számban élnek a törökkel rokon nyelvet beszélő ujgur menekültek. Kínai források korábban már közölték, hogy az elmúlt évben Hszincsiangból sokan hagyták el az országot illegálisan, s elsődleges úti céljuk a szomszédos Afganisztán, illetve Pakisztán volt.
Vu kijelentette, Peking kész minden tőle telhető módon segíteni a közel-keleti államokat a terror elleni harcban, hiszen ez Kína érdeke. Elhangzott, hogy Kína hosszabb távon bízik az iraki helyzet konszolidációjában, a belpolitikai megbékélésben és az iraki energiaszektorban meglévő érdekeltségeinek fenntarthatóságában. Kína az iraki olaj legnagyobb felvásárlója, cégei az iraki olajprojektek öt százalékát felügyelik.
Az ILIÁ nem kíméli az iraki keresztényeket, akik közül rengetegen menekültek már el hazájukból. A lázadók nemrégiben egy vegyifegyver-raktárat is elfoglaltak Bagdadtól északra.
