Az eddigi 766-tal szemben az EP-nek immár 15-tel kevesebb, 751 tagja van. A legutóbbi választások óta életbe lépett lisszaboni szerződés ennyiben maximálja a képviselők számát. Egy ország sem küldhet 96 képviselőnél többet a strasbourgi uniós parlamentbe, ezért Németország az új EP-be hárommal kevesebb képviselőt delegálhat, emellett pedig 12 ország mondott le egy-egy mandátumról, a többi között Magyarország is.
A parlament első feladata volt, hogy megválassza az EP elnökét. A 751 EP-képviselő közül 723 adta le szavazatát, amelyek közül 111 érvénytelen volt. Martin Schulz a 612 érvényes szavazatból 409-et kapott. Megválasztásához minimum 307 szavazatra volt szükség.
A radikális baloldal jelöltjére, Pablo Iglesiasra 51 képviselő szavazott, és ugyanennyien adták voksukat Ulrike Lunacekre, a zöldek jelöltjére is. Sajjad Karim, az Európai Konzervatívok és Reformerek jelöltje 101 EP-képviselő támogatását nyerte el.
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz listavezetője az alakuló ülés előtt magyar újságíróknak kifejtette: a következő ciklus a legfontosabb öt évet jelenti az Európai Unió számára abból a szempontból, hogy az unió megerősödjön, javuljon a versenyképesség, növekedjen a foglalkoztatás, miközben egyik nemzetállam versenyképessége sem szenved csorbát. Arra a kérdésre, hogy számít-e „magyar ügyekre”, a fideszes politikus úgy válaszolt, hogy ha egy tagállam olyan jogszabályt hoz, amely nincs összhangban az uniós szabályokkal, akkor az Európai Bizottság megteszi a szükséges lépéseket, és ez szerinte így is van rendjén.
Az MTI kérdésére, támogatják-e majd a Fidesz politikusai, hogy Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, az Európai Tanács jelöltje legyen az Európai Bizottság következő elnöke, Pelczné azt mondta, a Fidesz nem tudja támogatni Junckert, mert más az elképzelése Európáról, de ez nem a személyről, hanem a programról és az elvekről szól.
Nyilatkozott a magyar sajtónak az alakuló ülés előtt Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője is, a zöld frakció egyik magyar tagja. Jávor véleménye is az volt, hogy a következő öt év meghatározó lesz az EU számára s alapvető változásokra van szükség. Mint mondta, Magyarország számára is kiemelten fontos, hogy sikeresebb legyen a válságkezelés, erőteljesebben megjelenjenek a térség érdekei, nyomatékosabb és egységesebb legyen az uniós külpolitika. Jávor szerint alapvető és forradalmi változásra van szükség az energiapolitikában, amelyben egységes fellépést szorgalmaz és elmozdulást sürget a megújuló energiaforrások irányába.
