Azoknak a száma, akik kedvező véleménnyel vannak az államfő teljesítményéről, júniushoz képes 6 százalékkal csökkent. Egy hónappal ezelőtt Komorowski 75 százalékos rekordtámogatottságot ért el, amit a CBOS szerint az első, részlegesen szabad lengyelországi választások 25. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségek sikerének köszönhetett. A jelenleg felmérésben kimutatott 69 százalékos eredményével az elnök népszerűsége a június eleji ünnepi rendezvények előtti szintre esett vissza.
A márciusi felmérésekhez képest 16 százalékkal esett vissza a Lengyel Nemzeti Bank munkáját jóra értékelők száma, jelenleg 43 százalék. A jegybank értékelése az utóbbi négy év alatt viszonylag stabil volt.
A Radoslaw Sikorski külügyminiszterbe vetett bizalom is csökkent, mégpedig 15 százalékkal. Egy hónappal ezelőtt Lengyelország második legkedveltebb politikusa volt 50 százalékos támogatottsággal, jelenleg csak a megkérdezettek 35 százaléka van bizalommal iránta. A zuhanás a lengyel intézet szerint a június közepén kitört lehallgatási botrány eredménye lehet.
A Wprost című hetilap több, magas állami posztot betöltő személy titokban felvett beszélgetését közölte, köztük Marek Belka jegybankelnök és Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter azon megbeszélését, amelyben a tárcavezető pénzkibocsátást követelt a központi bank vezetőjétől. Donald Tusk miniszterelnök az előre hozott választásokat nevezte az ügy egyik lehetséges megoldásának.
A lap megszerezte egy tavalyi beszélgetés felvételét is, amelyen Radek Sikorski kijelenti: az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatok „mit sem érnek, sőt még károsak is, mert hamis biztonságérzetet keltenek”. A külügyminiszter obszcén kifejezést használt a lengyel–amerikai viszony jellemzésére.
Az üggyel kapcsolatban két embert őrizetbe vettek, lengyel médiajelentések szerint egyikük Marek Falenta, az egyik leggazdagabb lengyel üzletember, a másik pedig a sógora és közeli munkatársa, Krzysztof R.
