A németek lehallgatták Hillary Clinton telefonját

Állítólag véletlenül.

WL
2014. 08. 15. 20:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A három sajtóorgánum közös értesülése szerint Hillary Clinton lehallgatásáról dokumentumok tanúskodnak, amelyeket a BND egy júliusban letartóztatott munkatársa átadott az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA).

Az amerikaiaknak kémkedő német hírszerző – Markus R. – a vallomása szerint az utóbbi két évben legkevesebb 218 dokumentumot juttatott el a CIA-nak.

A washingtoni vezetés fel is használta az így szerzett adatokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lelepleződött titkos adatgyűjtő programjainak németországi vonatkozásai körül a német kormánnyal kialakult vitában, azzal válaszolva az NSA tevékenységét kifogásoló német megjegyzésekre, hogy a BND is kémkedik Washington ellen.

Berlin azonban azt állítja, hogy a BND nem figyelte meg rendszeresen és célzottan az amerikai kormányzat tevékenységét és tagjainak kommunikációját. Hillary Clintonnak csupán egy telefonbeszélgetését hallgatták le, azt is véletlenül – érvel a német fél. Az pedig hiba volt, hogy a politikus külügyminisztersége idején (2009–2013) rögzített beszélgetést nem semmisítették meg, hanem eltárolták – teszik hozzá.

Ugyanakkor nem Hillary Clinton volt az egyetlen, akit a BND lehallgatott  A német hírszerzők más amerikai politikusok beszélgetéseit is felvették, és más baráti, szövetséges országok egyes politikusait is lehallgatták, majd a rögzített anyagokat továbbították a BND elnökének. Német hírszerzési források szerint azonban egy esetben sem az érintetteket célzó megfigyelésről volt szó – áll a SZ online kiadásában, illetve az NDR és a WDR hírportálján péntek este megjelent beszámolóban.

Markus R. a BND munkáját meghatározó alapdokumentumot is lemásolta és eljuttatta a CIA-nak. Ez A szövetségi kormány megbízási profilja (APB) című anyag, amely arról szól, hogy a kormány irányítása alatt működő BND-nek mely országok ellen kell kémkednie, és milyen témákkal kell foglalkoznia.

Az APB 2009-ben keletkezett és jelenleg is hatályos. Az Egyesült Államok nem szerepel a dokumentumban, de nemrégiben felkerült a listára egy NATO-tagország – áll a SZ, az NDR és a WDR beszámolójában.

Az NSA-tól tavaly kiszivárogtatott anyagok alapján a berlini kormányzati negyedben álló amerikai nagykövetségen a környék digitális kommunikációját – például a mobiltelefonon folytatott beszélgetéseket – megfigyelő központot üzemeltettek. Legkésőbb 2002-től lehallgatták az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel hivatali mobilját is. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett az Edward Snowden által kiszivárogtatott iratok tartalmát ismerő sajtóorgánumok beszámolói szerint.

A Snowden-féle leleplezések feszültséget keltettek Berlin és Washington kapcsolatában. Tovább terhelte a viszonyt, hogy július elején lebukott Markus R., és a védelmi minisztérium egy munkatársa ellen is felmerült a gyanú, hogy a CIA-nek kémkedik.

A német kormány válaszlépésként kiutasította az országból a CIA berlini állomásvezetőjét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.