„A jobboldal visszatérése a szenátusba nagy öröm és haszon Franciaország számára” – jelentette be Jean-Claude Gaudin, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) szenátusi frakcióvezetője. Marine Le Pen, az FN elnöke „történelmi győzelemnek” nevezte pártja eredményét. Mindkét szélsőjobboldali szenátort az ország délkeleti régiójában választották meg, ahol az FN-nek a legerősebb a támogatottsága.
A parlament felsőházának 348 tagja a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely a mintegy 150 ezer önkormányzati képviselőből áll. Miután a márciusi önkormányzati választást a jobboldal nyerte meg, várható volt, hogy a helyi képviseletek a szenátusban is az ellenzéket juttatják többséghez.
Vasárnap a felsőház 179 tagját választották újra, hat évre. Az UMP eddig 168 hellyel rendelkezett a szenátusban, a párt vezetői szerint a részleges eredmények szerint 10-20 új helyet sikerült megszerezniük a baloldaltól. A jobbközépnek és a centristáknak együtt legalább hét új helyre volt szüksége az abszolút többséghez. Az utóbbi ötven évben a baloldalnak eddig csak egyszer, 2011-ben sikerült többséget szereznie a szenátusban, amely hagyományosan a jobboldal bástyájának számít.
A kormányzó szocialisták az önkormányzati és az európai parlamenti választások után idén harmadik választási vereségüket könyvelhették el. Az eredmény – amely újabb jelzés a 13 százalékos tetszési mutatóval minden idők legnépszerűtlenebb francia elnökének számító Francois Hollande számára – azonban a gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzatra.
A törvényhozásban az utolsó szót ugyanis a nemzetgyűlési képviselők mondják ki abban az esetben, ha a két háznak eltérő a véleménye egy törvényjavaslatról. Az alsóházban pedig a baloldal van többségben. A kormánynak azonban mostantól nehezebb dolga lesz a szenátussal, amely lassíthatja a jobboldalnak nem tetsző javaslatok parlamenti elfogadását.
Az alkotmánymódosításokhoz viszont elengedhetetlen a szenátus jóváhagyása.
