Arraiolos-csoport: Az energia ne legyen politikai fegyver

Áder János is részt vett a kilenc uniós ország államfőinek tanácskozásán, ahol az energia mellett a bevándorlásról is szó esett.

Az úgynevezett Arraiolos-csoport jubileumi, tizedik értekezletét követően tartott sajtótájékoztatón valamennyi résztvevő állást foglalt amellett, hogy már rövid távon javítani kell a tagállamok energiahálózatai közötti összeköttetést és az energiafelhasználás hatékonyságát, hosszabb távon pedig feltétlenül dolgozni kell a beszerzési források változatosabbá tételén.

Áder János – a tanácskozás két témáját, az energiaügyet és az innovációt összekötve – felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a kutatók előrelépjenek az energiatárolás problémájának megoldásában. Felszólalásában utalt arra, hogy az elnökök a nap folyamán látogatást tettek a Bragában működő nemzetközi nanotechnológiai intézetben, ahol egyebek között a napenergia jobb hasznosításával kapcsolatban folytatnak kutatásokat.

A magyar államfő és több más résztvevő is kitért az ukrán válság és az energiaellátás összefüggésére. Roszen Plevneliev bolgár elnök egyenesen úgy fogalmazott, hogy a konfliktus „kijózanító riasztás” volt az uniónak.

Áder János a sajtótájékoztatón is emlékeztetett arra, hogy az Oroszországból Európába érkező gáznak a 62 százaléka keresztülhalad Ukrajnán. Kiemelte a tárolókapacitások és feltöltöttségük növelésének fontosságát, valamint az országok közötti vezetékrendszereket összekötő interkonnektorok megépítésének jelentőségét.

A magyar államfő is hangsúlyozta az alternatív energiaforrások kihasználásának szükségességét és az energiatakarékosság kiemelt szerepét.

Visszatérő eleme volt a felszólalásokban annak megakadályozása, hogy az energiafüggést az unión kívülről politikai fegyverként használják fel, és elhangzott az is, hogy az EU-nak többet kellene tennie saját energiatermelésének fokozása terén.

Többen kitértek annak fontosságára, hogy az energiaellátással kapcsolatos problémákat úgy oldják meg, hogy közben a környezet védelme és a káros éghajlatváltozás elleni fellépés se szoruljon háttérbe.

A találkozó másik fontos témája a menekültügy volt. Az ezzel kapcsolatban nyilatkozó valamennyi államfő úgy vélte, összeurópai problémáról van szó, amelyre a közös felelősség és a szolidaritás elveinek figyelembe vételével kell megoldást találni.

A német elnök, Joachim Gauck úgy fogalmazott, hogy a tagállamok között méltányos tehermegosztásra van szükség, segíteni kell azokat az országokat, amelyekbe a legtöbb menekült érkezik.

A házigazda portugál Anibal Cavaco Silva kiemelte, hogy többoldalú megközelítés kell: a legális (lényegében munkavállalási célzatú) bevándorlás kezeléséről, az illegális menekültek hullámának fogadásáról és a menekültek származási országaival folytatott párbeszéd fokozásáról. Az osztrák Heinz Fischer azt tette hozzá, hogy közelíteni kell az uniós értékeket és a gyakorlatot ebben a kérdésben.

Többen – így a lengyel Bronislaw Komorowski és a lett Andris Berzins – kitértek arra, hogy figyelni kell az uniós országok lakosságának unión belüli elvándorlására is. Ahhoz, hogy egy-egy országban ez ne öltsön túlságosan nagy mértéket, az oktatás színvonalán kell javítani – tették hozzá,

A bragai találkozó harmadik központi témája az innováció és kutatás volt. Ezzel kapcsolatban a résztvevők hangoztatták, hogy a gazdasági növekedés ösztönzésének és a munkahelyteremtésnek egy fontos eszközéről van szó, és emlékeztettek arra, hogy tavaly már nyilatkozatban foglaltak állást a kutatások támogatásának szükségességéről. Többen – így a finn Sauli Niinistö – utaltak arra, hogy amennyiben e területen nem sikerül előrelépni, növekedni fog az európai országok versenyképességi lemaradása a kutatásokra többet áldozó országokhoz (például az Egyesült Államokhoz) képest.

Az észt Toomas Hendrik Ilves kiemelten fontosnak nevezte a digitális piac egységesítését az unióban.

Valamennyi résztvevő méltatta az Arraiolos-csoporton belüli együttműködés jelentőségét. Cavaco Silva úgy fogalmazott, hogy a tív éve Portugáliában kezdett együttműködési forma mára rendszeressé és gyümölcsözővé vált. A házigazda bejelentette azt is, hogy a csoport következő tanácskozását – minden bizonnyal jövőre – Németországban rendezik.

Az első értekezlet helyszínéről elnevezett Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök olyan európai uniós tagországok, illetve leendő tagállamok államfőinek a részvételével, akik úgynevezett parlamentáris köztársaságok elnökei, a közvetlen végrehajtó hatalomnak többnyire nem részesei. A csoport fő célja, hogy az európai uniós tagországok előtt álló aktuális kihívásokat, az európai együttműködéshez kötődő témákat ebben a körben is megtárgyalják.

Egy kérdésre válaszolva Cavaco Silva kedden kitért arra is, hogy Portugália támogatja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépést, így az e célra összeállt nemzetközi koalíció lépéseit is. Egyelőre azonban nincs döntés arról, hogy Lisszabon is küldene katonákat az Irakban és Szíriában előrenyomuló szervezet elleni küzdelemre.