Men Lareida rendezőnek magyar a felesége, ezért gyakran utazik Budapest és Zürich között vonattal. Öt éve kezdett el a témával foglalkozni, mert feltűnt neki, hogy egyre több nő tart a svájci városba Magyarországról. A jobbára roma nők az ország szegényebb részeiről, főleg Miskolc és Nyíregyháza környékéről vágnak neki az útnak pénz és nyelvtudás nélkül. Gyakran útlevelüket is elveszik, amint Zürichbe érnek, így gyakorlatilag mozgásképtelenné és kiszolgáltatottá válnak.
A helvét média is felkapta a témát, sokat cikkeztek a jelenségről, ezért a rendező kíváncsi lett, milyen a világ azoknak a nőknek a szemszögéből, aki testükből élnek és tartanak el másokat. Jean-Francois Paroz, Svájc budapesti nagykövete elmondta: a film realisztikus, Zürichben sok magyar nő dolgozik prostituáltként, többen csak 2-3 hétre érkeznek az alpesi országba, majd visszajönnek Magyarországra. Őket a gyors meggazdagodás lehetősége csábítja: egy éjjel ugyanis akár 1000 svájci frankot is meg lehet keresni.
A nők közül sokan kényszerprostituáltak, és az emberkereskedelem áldozatai lesznek, ami ellen nehéz a küzdelem, mondta a nagykövet, mert keskeny a határ az önkéntes prostitúció és az emberkereskedelem között. A filmből az is kiderült: Svájcban sokan jól megélnek a szobák kiadásából, és igény is mutatkozik a szolgáltatásokra.
A diplomata megemlítette, a két ország együtt igyekszik tenni a kényszerprostitúció és az emberkereskedelem ellen az államok közötti információcserével, a bűnüldöző szervek közös nyomozásaival és a civil szervezetekkel való együttműködéssel. Jean-Francois Paroz fontosnak nevezte a megelőzést, valamint hogy az áldozatok kerüljenek a középpontba, már csak azért is, hogy így vallomást tegyenek kitartottjaik ellen.
Bezsenyi Mihály, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megbízott igazgatója ehhez hozzáfűzte: a korábbiakkal ellentétben a magyar rendőrség az érintett nők esetében empátiával kezeli a bűncselekménytípust, ám a futtatókkal, az emberkereskedőkkel szemben nincs empátia! Amennyiben segélykiáltás érkezik hozzájuk, a svájci társszervekkel együtt gyors reagálásra képesek, példaként említett egy nőt, akinek pár hete sikerült velük kapcsolatba lépnie az interneten keresztül, a svájci hatóságok segítségével aztán 2-3 óra alatt ki is szabadították fogságából.
Az NNI megbízott igazgatója szerint a következő fontos feladat, hogy kivonják a forgalomból az emberkereskedelemből felgyülemlett vagyont, ami nem egyszerű, de ha sikerül, megakadályozható, hogy az emberkereskedők alaptőkéhez jussanak a tevékenység folytatásához, elkezdéséhez.
Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke arra hívta fel a figyelmet: 14 éve nem jelölnek ki az önkormányzatok türelmi zónákat, így a szexmunkásokat gyakorta bírságolják meg a rendőrök, ha az utcán kínálják szolgáltatásaikat. Úgy vélte, emiatt is választják sokan a külföldi szexmunkát. – Zürich egy nagy türelmi zóna lett – jelentette ki.
