Johannis székfoglaló beszédében hangsúlyozta, Románia nem maradhat az örökösen megkezdett és befejezetlen tervek országa, ezért konzultációra hívta a pártokat, hogy állapodjanak meg néhány fontos célkitűzésben és a megvalósulásukhoz vezető hosszú távú stratégiában.
Rámutatott: 2015 a politikai intézmények reformjának éve kell hogy legyen, amikor a pártoknak nem öt, hanem legalább ötven évre kell konszenzusos megoldást találniuk az alkotmány, a választási és pártfinanszírozási törvény módosítására. Az új elnök közvetítői szerepével élve pártpolitikai érdekek felett álló nemzeti konszenzus megteremtését akarja kezdeményezni az oktatási rendszer, az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja terén is.
Johannis a jogállamiság megszilárdításának folytatását ígérte, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy mandátuma végén már nem a korrupció elleni harc lesz a közbeszéd központi témája. Az új román államfő kijelentette: Románia külpolitikáját továbbra is az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség, a NATO- és az európai uniós tagság határozza meg, ugyanakkor arra is kitért, hogy továbbra is Bukarestnek kell a „Pruton túli testvérek”, vagyis a Moldovai Köztársaság legfőbb támaszának lennie az európai integráció felé vezető útján.
Johannis azt mondta: valamennyi román elnöke lesz, munkára hívta polgártársait és (a november 16-i elnökválasztásra utalva) megköszönte nekik, hogy 25 évvel a kommunizmus bukása után „ismét győzelemre segítették a demokráciát és a közügyekben való részvételt”.
A legfontosabb román állami intézmények, az egyházak és a Bukarestben akkreditált külképviseletek vezetőinek jelenlétében lezajlott eskütétel után Klaus Johannist a tíz év után távozó Traian Basescu államfő fogadta az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palotában és átadta neki az ország szuverenitásának jelképeit. A vasárnapi szertartás nyomán Klaus Johannis hivatalosan Románia elnökévé vált.
