Kreml: észbontó a kijevi nyilatkozat

„Az őrület fokozódik” – jelentette ki újságíróknak Szergej Ivanov a lengyelországi Oswiecimben.

„Az őrület fokozódik” – jelentette ki újságíróknak Szergej Ivanov a lengyelországi Oswiecimben, miután országát képviselve részt vett az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett megemlékezésen. „Azon sem csodálkoznék, ha a Rada holnap olyan határozatot hozna, hogy Oroszország agressziót követett el valahol a Holdon” – tette hozzá, ezzel a teljes képtelenséggel próbálva egy szinten említeni országának a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott szerepét.

A kelet-ukrajnai Mariupol elleni rakétatámadás háborús bűncselekmény volt, mert szándékosan civilek ellen irányult – jelentette ki egy ENSZ-tisztségviselő a Biztonsági Tanácsnak az ukrajnai helyzet miatt összehívott hétfői rendkívüli ülésén.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet viszont ismét elmondta Moszkva azon álláspontját, miszerint Kijev felelős a harcok kiújulásáért. Felszólította a nyugati kormányokat, hogy „ne bátorítsák az ukrán héjákat”. „Ez csak még nagyobb katasztrófához vezet” – mondta. Ismert, Putyin a napokban a NATO idegenlégiójának nevezte az ukrán hadsereget.

Az ukrán kormány és a nyugati hatalmak tényként kezelik, hogy Moszkva katonákkal és fegyverekkel is támogatja az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárokat, tevőleges szerepet játszva a konfliktus kiszélesítésében. Moszkva ezzel szemben – a döntően állami kézben lévő orosz média birtokában – az általa illegitimnek tartott kijevi kormányt teszi felelőssé a konfliktus elmérgesedéséért, és azt állítja, hogy semmilyen szerepet nem játszik a konfliktusban.

A Mariupol városa ellen szombaton végrehajtott, több mint 30 halálos áldozatot követelő tüzérségi terrortámadásra válaszul az ukrán parlament kedden nyilatkozatot fogadott el, amelyben Oroszországot agresszor államnak, a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok donecki, illetve luhanszki népköztársaságait pedig terrorszervezeteknek minősítette. Az auschwitz-birkenaui évfordulós megemlékezés helyszínén orosz újságíróknak adott interjújában az orosz elnöki adminisztráció vezetője azt is mondta, hogy remény még van az ukrajnai békés rendezésre, de az eseményeket nehéz derűlátóan értékelni.

„Mindenekelőtt abba kell hagyni a tüzérségi támadásokat, és Kijevnek előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül meg kell kezdenie a közvetlen tárgyalásokat a luhanszki és a donecki népköztársaságok hatóságaival” – hangoztatta, ismét Ukrajna belső, polgárháborús konfliktusaként állítva be a Krím félsziget tavaly márciusi orosz annektálása után kirobbant kelet-ukrajnai háborút. „Az ukrajnai helyzet rosszabbodása nemcsak sajnálatos, de érthetetlen is” – fogalmazott Ivanov. „Vlagyimir Putyin orosz elnök levélben felajánlotta a nehézfegyverek kivonását, de először semmilyen választ sem kapott, majd Petro Porosenko ukrán államfő Davosba utazott, ahol parancsot adott a lövetésre” – tette hozzá az orosz hivatalnok. Ezzel arra utalt, hogy szerinte – ahogy ez az orosz médiában nap mint nap elhangzik – az ukrán haderő tüzérsége támadja a kelet-ukrajnai településeket.

Szergej Ivanov oswiecimi nyilatkozatában azt is mondta, hogy Ukrajnát valójában az Egyesült Államok lovalja bele a konfliktusba saját céljai érdekében, miközben „Ukrajna sorsa kevéssé izgatja őket”. „Ukrajna vezetése csupa módos emberből áll, a tőkéjük tudjuk, hol van, és bármikor odébbállhatnak, az ukrán népnek meg majd magának kell kikászálódnia a bajból” – jósolta a Kreml adminisztrációjának feje, önmagát gazdaságilag fenntartani képtelen országnak állítva be Ukrajnát, ami – mint mondta – „kolosszális gondot jelent Oroszország számára”.

Oroszország közvetlenül felelős azért, hogy a kelet-ukrajnai helyzet kiéleződik – állapította meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) az ukrán válsággal összefüggésben kedden elfogadott határozatában. A szavazati joggal nem rendelkező orosz delegáció elutasította a határozatot, mondván, hogy a kelet-ukrajnai viszály Ukrajna belügye, és Oroszországnak nincs semmi köze hozzá.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.

A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.