Egy 2010-es titkos dokumentum szerint Dél-Korea mindössze kilenc hónappal a novemberi, Szöulban tartott G20-as találkozó előtt biztonsági felmérést kért a dél-afrikai titkosszolgálattól három személyre kiterjedően: kettőt közülük veszélyesnek minősítettek, még korábban, 2004-ben le is tartóztatták őket Pakisztánban, a harmadik ugyanakkor a Greenpeace dél-afrikai igazgatója, Kumi Naidoo volt. Az azonban nem derül ki a dokumentumból, hogy Dél-Afrika eleget tett-e a kérésnek. Az Al-Jazeerának mindenesetre az aktivista azt mondta, nem lepődött meg a történeten, mondván: feltételezték, hogy megfigyelték őket.
Az Al-Jazeera oknyomozói nemrég titkos hírszerzési iratok százaihoz jutottak hozzá, melyeket a Guardian brit napilappal közösen, folyamatosan hoznak nyilvánosságra. A kiszivárogtatott dokumentumok a dél-afrikai titkosszolgálat (SSA) és többek között a CIA, a brit MI6, az izraeli Moszad, az orosz FSZB kommunikációját tartalmazzák.
Azt mindenesetre kiderítették az Al-Jazeeránál, hogy Dél-Afrikától rendszeresen kértek információt más országok, általuk veszélyesnek vagy akár csak kellemetlennek tartott személyekről. Kamerun például arról érdeklődött, hogy Pierre Mila Assoute korábbi elnökjelölt valóban Dél-Afrikába látogatott-e, és ha igen, mi volt a célja. Dél-Afrika Zimbabwéval korábban már meg is egyezett arról, hogy megfigyelnek általuk nem megbízhatónak vélt nem kormányzati szervezeteket, és meg is osztják egymással, amit találtak róluk. A kameruniakhoz hasonlóan érdeklődött különböző személyekről Ruanda is, Srí Lanka pedig azt akarta kideríteni, alapítottak-e a Tamil Tigrisek kiképzőtábort az afrikai országban. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy Dél-Afrika nagyon sok hasonló kérést elhárított.
Az Arab Tavasz következtében megtartott szabad voksoláson, 2012-ben megválasztott Mohammed Murszi is igencsak érdekelt több nyugati országot, ahogyan Izraelt is. A kiszivárgott dokumentumok szerint a Moszad, a közel-keleti ország titkosszolgálata információkat kért többek közt arról, hogy milyen tanácsadók veszik körbe az új elnököt, de arról is, hogy hogyan akar a Muszlim Testvériség behatolni az ország védelmi és külpolitikájába, törvényhozásába vagy éppen bürokratikus rendszerébe. Izrael az 1979-es Camp David-i egyezmény óta békében áll Egyiptommal, érdeke tehát, hogy velük baráti rezsim irányítsa az észak-afrikai országot.
2012-ben riasztották az etióp titkosszolgálat embereit Addisz-Abebában, miszerint egy meg nem nevezett ország merényletet tervez az Afrikai Unió egy magas rangú diplomatája ellen. Az etióp ügynökök később a szudániakat gyanúsították azzal, hogy merényletet terveztek az AU bizottságának vezetője, korábbi dél-afrikai külügyminiszter, Nkosazana Dlamini-Zuma ellen. Az Al Jazeera szerint a dél-afrikai és etióp hírszerzőszolgálatok felkészületlenek voltak, nem volt elég idejük megakadályozni a merényletet. A támadásból végül nem lett semmi, lehetséges, hogy csak a megerősített védelem miatt.
Noha Dél-Afrika több alkalommal is kiállt amellett, hogy Irán nem jelent fenyegetést az országra nézve, a kiszivárogtatott dokumentumokból fény derül arra, hogy az ország folyamatosan az Iránnal történő normális kapcsolat megtartása és az Egyesült Államok követelései között vergődött. Az irániakról szóló titkos dél-afrikai dosszié 128 oldal hosszúságú, részletes leírást adva az összes feltételezett (vélt vagy valós) iráni ügynökről az országban.
A nyugati szövetségesek főképp amiatt aggódtak, hogy az Iszlám Köztársaság Afrikából tud szerezni atombomba előállításához is használható alapanyagokat. Az Egyesült Államok, valamint nyugati szövetségesei és Izrael ugyanis mindenképpen megakadályoznák, hogy Irán nukleáris fegyvert állítson elő, míg utóbbi ragaszkodik ahhoz az állításához, hogy az ország atomprogramja békés, polgári célú.
Arról, hogy milyen információkat sikerült a dél-afrikaiaknak összeszedni, itt olvashat bővebben.
Az, hogy a most kiszivárgott titkosszolgálati iratok nagyrészt Dél-Afrika titkosszolgálatának információcseréi a világ más hasonló szervezeteivel, a Guardian szerint megmutatja, hogy a fekete kontinens milyen szinten vált fontossá kémkedés szempontjából, a lapnak egy jelenleg is aktív titkosszolga Dél-Afrikát „a kémkedés eldorádójának” nevezte.
Mindezt az MNO-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő is megerősítette. Nógrádi György elmondta: noha Dél-Afrika korábban a mostaninál jóval szorosabb stratégiai szövetségese volt az Egyesült Államoknak, mára a társadalmi változások azt eredményezték, hogy a nyugatiak elkezdtek kiszorulni a kontinensről és Dél-Afrikából is – miközben Kína és India befolyása megnőtt. Ezenfelül az országban meggyengült az államhatalom, óriási lett a korrupció, ez pedig Dél-Afrika különleges földrajzi fekvésével együtt – az Atlanti és az Indiai-óceán közötti átjáró partján fekszik – a kémek paradicsomává változtatta az országot.
