2012-ben riasztották az etióp titkosszolgálat embereit Addisz-Abebában, miszerint egy meg nem nevezett ország merényletet tervez az Afrikai Unió egy magas rangú diplomatája ellen. Az etióp ügynökök később a szudániakat gyanúsították azzal, hogy merényletet terveztek az AU bizottságának vezetője, korábbi dél-afrikai külügyminiszter, Nkosazana Dlamini-Zuma ellen. Az Al Jazeera szerint a dél-afrikai és etióp hírszerzőszolgálatok felkészületlenek voltak, nem volt elég idejük megakadályozni a merényletet. A támadásból végül nem lett semmi, lehetséges, hogy csak a megerősített védelem miatt.
Noha Dél-Afrika több alkalommal is kiállt amellett, hogy Irán nem jelent fenyegetést az országra nézve, a kiszivárogtatott dokumentumokból fény derül arra, hogy az ország folyamatosan az Iránnal történő normális kapcsolat megtartása és az Egyesült Államok követelései között vergődött. Az irániakról szóló titkos dél-afrikai dosszié 128 oldal hosszúságú, részletes leírást adva az összes feltételezett (vélt vagy valós) iráni ügynökről az országban.
A nyugati szövetségesek főképp amiatt aggódtak, hogy az Iszlám Köztársaság Afrikából tud szerezni atombomba előállításához is használható alapanyagokat. Az Egyesült Államok, valamint nyugati szövetségesei és Izrael ugyanis mindenképpen megakadályoznák, hogy Irán nukleáris fegyvert állítson elő, míg utóbbi ragaszkodik ahhoz az állításához, hogy az ország atomprogramja békés, polgári célú.
Arról, hogy milyen információkat sikerült a dél-afrikaiaknak összeszedni, itt olvashat bővebben.
Az, hogy a most kiszivárgott titkosszolgálati iratok nagyrészt Dél-Afrika titkosszolgálatának információcseréi a világ más hasonló szervezeteivel, a Guardian szerint megmutatja, hogy a fekete kontinens milyen szinten vált fontossá kémkedés szempontjából, a lapnak egy jelenleg is aktív titkosszolga Dél-Afrikát „a kémkedés eldorádójának” nevezte.
