Ezzel kapcsolatban a miniszter közölte: mintegy hétmilliárd forint értékben tárgyalnak felszerelések biztosításáról az Egyesült Államokkal. Az nem derült ki, hogy ezt segély formájában kapná-e meg a honvédség. Mivel az Iszlám Állam elleni harcban a kurd erők a rögtönzött robbanóeszközöktől (IED) jelentős veszteséget szenvedtek, így valószínű, hogy a drága felszerelés megerősített járműveket (MRAP), felderítőberendezéseket (köztük drónokat), illetve a rádióirányítású pokolgépeket semlegesíteni képes zavarókat is tartalmazhat. A honvédség is szerzett már tragikus tapasztalatokat ezen a téren: 2004-ben Irakban egy, 2010-ben Afganisztánban két magyar katonát öltek meg IED-ek. A misszió mandátuma a kormány javaslata szerint 2017. december 31-ig tartana.
A szakbizottsági ülésen megnyilvánultak az ellenzéki pártok is. Az MSZP pénteken dönt, Mesterházy Attila szerint „az egész misszió nem szól másról, mint hogy Orbán Viktor a jófiút játssza most ebben a kérdésben Amerika felé”. Szabó Tímea (PM) nyomatékosította: pártja nem támogatja a katonai részvételt, ehelyett a humanitárius segélyezést helyeslik. Szél Bernadettet (LMP) nem nyugtatták meg a miniszter által elmondottak. Gyöngyösi Márton (Jobbik), a külügyi bizottság alelnöke pedig közölte: határozottan elutasítják, hogy Magyarország katonailag szerepet vállaljon az Iszlám Állam elleni háborúban.
