A The Washington Post cikke szerint a Texasi Konföderációs Veteránok Fiai nevű csoport szóvivője azzal magyarázza a sokak által a rabszolgaság jelképeként számon tartott konföderációs zászló létjogosultságát, hogy az nem rasszistább, mint az Egyesült Államok mostani lobogója. Marshall Davis szerint ugyanis „a Konföderáció zászlaja mindössze négy évig lobogott egy rabszolgatartó nemzet fölött, az amerikai zászló több mint száz éve teszi ezt; tehát az amerikai zászló 25-ször inkább a rabszolgaság jelképe, mint a déliek zászlaja volt”.
Nem meglepő a Texasi Konföderációs Veteránok Fiai álláspontja arról a konföderációs hősi emlékműről, amelyet a kelet-texasi Orange városában építenek, és amely nemrég parázs vitákat gerjesztett.
Az 50 ezer dollárból készülő emlékmű építése ugyanis 2013-ban néhány helyi tiltakozása ellenére a Martin Luther King út mellett kezdődött meg. Ezek a kifogások újfent a felszínre bukkantak, miután a Texasi Konföderációs Veteránok Fiai bejelentették, hogy nyolc konföderációs csatazászlónak már meg is rendelték a zászlórudakat – ezzel Davis szerint az emlékmű jobban szemet szúr majd a 10-es számú államközi úról, amelyet Martin Luther King fekete polgárjogi vezetőről neveztek el.
Ráadásul a csoport további 24 déli harci lobogót tervez telepíteni, amelyek a polgárháborúban részt vett texasi déli hadosztályokat jelképeznék, mindegyik történetét táblán hirdetnék. „Mi csak azt akarjuk, hogy adják meg a tiszteletet a hősi halottainknak; nem akarjuk, hogy bárki megakadályozza, hogy lerójuk a tiszteletünket a veteránok és az áldozatok előtt” – mondta Davis a The Washington Postnak, hozzátéve, csak ugyanazt a toleranciát és udvariasságot várják el, amit az északiak hősei megkapnak.
Georgiában, Floridában és Tennesseeben is negyven méter magas konföderációs lobogókat állítottak fel. Az előítéletek elleni harc jegyében külön aloldalon gyűjtik a déli zászló fekete támogatóiról készült képeket, valamint a rabszolgaságot támogató idézeteket egykori, nem csak déli, hanem északi politikusoktól, magától Abraham Lincolntól is.
Paul Jones, a Színesbőrűek Országos Szövetsége nevű szervezet beaumont-i tagozatának elnöke arculcsapásnak nevezte az emlékművet. „Az a nagy kérdésem volna, hogy miért akarják dicsőíteni a történelemnek ezt a részét” – mondta Jones a Beaumont Enterprise-nak, amelynek felmérése szerint az emlékművet Orange lakóinak 77 százaléka támogatja; sőt sokan közülük 50 és 800 dollár közötti „téglajeggyel” járultak hozzá a felépítéséhez.
Orange városi ügyésze, John Cash Smith elmondása szerint nem tartozik ebbe a csoportba, és rossz ötletnek tartja az emlékművet, de nem vitatja el a csoport tagjainak alkotmányos jogát az emlékműállításhoz, sőt – figyelmeztetett – a város perrel is számolhat, ha megpróbálja megakadályozni az emlékmű egyébként nemrég vásárolt magánterületen történő felállítását.
David Moore, a Texasi Konföderációs Veteránok Fiai nevű csoport egyik vezetője a The Washington Postnak azt mondta, hogy a déli államok nem a rabszolgaság fenntartásáért harcoltak a polgárháborúban, hanem az államok jogait védték a „beavatkozó északi bandáktól”. Mint mondta, az orange-i emlékmű a 2600 csoporttag őseinek állít emléket.
„A mi csoportunk nem egy gyűlölködő csoport, amikor a dédapám csatlakozott a Konföderáció hadseregéhez, egyetlen rabszolgája sem volt. A családját, a gyermekeit és az államok jogait védte” – mondta, hozzátéve: „feketék is harcoltak a Délért, ez valahogy kimaradt a történelemkönyvekből”. Ezt az állítást egyébként a legtöbb történész visszautasítja, de a csoport kitart amellett, hogy nem a rabszolgaság kérdése volt a polgárháború kitörésének a fő oka.
Meredith Morgan, az emlékmű egyik helyi ellenzője, aki petíciót is nyújtott be a készülő installáció ellen, az Enterprise-nak azt mondta, hogy a konföderációs zászló „ a gyűlölet szimbóluma, amelyet fehér szélsőségesek használnak. Hogyan magyarázzuk el a gyerekeinknek, hogy ez az emlékmű szándékosan az Egyesült Államok megosztottságát jelképezi? Ez a zászló még a legjobb esetben is csak a viszály és a lázadás jelképe” – mondta.
Marshall Davis szerint az emlékművet sértőnek tartó kritikusok félreértik a csoport szándékait. „nem hiszem, hogy a zászlók tolakodóak vagy sértőek lennének, csak az emlékmű jellegét hangsúlyozzák” – mondta.
