Irán elnöke csak a szankciók feloldása esetén köt alkut

A NAÜ ellenőrei Teheránba érkeztek, hogy ellenőrizzék, valóban nem munkálkodik-e Irán atomfegyverek gyártásán.

Hasszán Róhani államfő egy iráni városban beszélt, szavait az iráni köztévé közvetítette. „Ha nincs végük a szankcióknak, nincs megállapodás” – mondta. Hozzátette: Irán véget akar vetni elszigetelésének azzal, hogy kölcsönösen és építő módon együttműködik a világgal, nem pedig konfrontálódik vele.

A washingtoni szenátus előző napi döntésére reagálva, miszerint 52 napra csökkentenék a kongresszus rendelkezésére álló időszakot az iráni atomprogram korlátozásáról szóló megállapodás mérlegelésére, az államfő úgy fogalmazott, hogy „a nagyhatalmakkal vagyunk tárgyalásban, nem a (washingtoni) kongresszussal”, és a szenátusi kompromisszum „amerikai belügy”.

A bécsi központú NAÜ ellenőrei hosszú látogatásra érkeztek szerdán Teheránba. Feladatuk az, hogy ellenőrizzék, Irán valóban nem munkálkodik-e atomfegyver gyártásán – amit váltig tagad –, és nukleáris programja tényleg csupán polgári célú. Mindenekelőtt a marivani katonai terület megoldatlan kérdéseit vitatják meg vendéglátóikkal.

A tervről még 2014-ben írt az orosz sajtó, előrevetítve azt, hogy Teherán 70 ezer hordó olajat szállítana naponta Oroszországnak, amiért cserébe Moszkva ipari és mezőgazdasági termékeket adna egy olyan időszakban, amikor mindkét országot nyugati szankciók sújtják.

„Nem írtunk alá semmit cserekereskedelemre vonatkozóan” – idézte az ISNA iráni hírügynökség szerdán Bidzsán Namdar Zangáne olajipari minisztert.

A politikus mindazonáltal elismerte, hogy a két ország aláírt megállapodásokat, de azokat nem cserekereskedelemnek nevezik. Újságírók unszolására annyit mondott, hogy „nem írtam alá semmit »olajért áru« cserekereskedelméről, és nem mondom meg, miről írtam alá megállapodást”.

Irán NAÜ-nagykövete, Reza Nedzsefi nemrégiben Bécsben közölte: Teherán ismételten felajánlotta a szervezetnek, hogy ellenőrizze a Teherántól 700 kilométerre nyugatra fekvő Marivan térségében található létesítmény ellenőrzését, megcáfolandó a nagy erejű kísérleti robbantásokról szóló állításokat. Ilyeneket a NAÜ egy 2011-es jelentésében fogalmazott meg.

A washingtoni szenátusban kötött megegyezés után amerikai részről már minden feltétel adott ahhoz, hogy kidolgozzák a megállapodást az iráni nukleáris program korlátozásáról – mondta John Kerry szerdán a németországi Lübeckben.

Az amerikai külügyminiszter a világ legfejlettebb iparú országait összefogó G7-csoport kétnapos külügyminiszteri találkozójának záró tanácskozása előtt adott nyilatkozatában kiemelte: biztos benne, hogy a szenátusi kompromisszum révén Barack Obama elnöknek megvan a kellő mozgástere ahhoz, hogy tető alá hozza a megállapodást az iráni atomprogramról.

A nukleáris program körüli viták rendezését célzó folyamat kezdetén a G7-csoport valamennyi tagja kételkedett abban, hogy sikerül eljutni a tárgyalások jelenlegi szakaszáig – mutatott rá az amerikai diplomácia vezetője, utalva az április elején megkötött keretmegállapodásra. A folyamat sikeres lezárásával „az egész világ biztonsága erősödhet” – mondta John Kerry a német külügyminisztérium honlapján közvetített sajtónyilatkozatában.

A hatoknak (az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának és Németországnak), valamint Iránnak az április 2-án elfogadott keretmegállapodás alapján június végéig kellene megegyezésre jutniuk az iráni atomprogram korlátozásáról és a Teherán ellen a nukleáris tevékenysége miatt bevezetett gazdasági büntetőintézkedések megszüntetéséről.

Juvál Steinic, az izraeli kormány stratégiai ügyeinek minisztere szerint jó kompromisszum az a washingtoni törvényjavaslat, amely kongresszusi jóváhagyásra kötelezi az amerikai kormányt az Iránnal kötendő végleges szerződés esetén, mert akadályként szolgálhat egy rossz egyezmény ellen.

Steinic szavai szerint ezek után az amerikai vezetés és tárgyalóküldöttség jelentősebb erőfeszítéseket fog tenni a lehetséges rések betömésére, „egy jobb vagy legalábbis elfogadható megállapodás elérésére”. Úgy vélte, ez egyben az izraeli diplomácia eredménye is, mert a szavazásban részt vevő szenátorok maguk is azt mondják, hogy Benjamín Netanjáhú miniszterelnöknek a washingtoni kongresszusban március 3-án elhangzott beszéde meghatározó volt a törvényjavaslat elfogadásában.