A kormányfő szerint példa nélkül állónak számít egy ilyen hatalmas régió bekapcsolása Oroszország vérkeringésébe, és nemcsak a terület méretei miatt, hanem mert ilyen rövid idő alatt kellett azt lebonyolítani.
A Krím félszigetet és az ott lévő Szevasztopol várost tavaly március 21-én csatolták az Oroszországi Föderációhoz, miután 16-án népszavazást tartottak a terület hovatartozásáról. Az orosz fegyveresek biztosítása mellett rendezett referendumon orosz közlések szerint a krímiek majdnem 100 százaléka voksolt igennel az Oroszországhoz csatlakozásra.
Dmitrij Medvegyev Szimferopolban elsősorban a félsziget lakosságának életkörülményeinek javításával és a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos nyilatkozatokat tett. Egyebek közt azt ígérte, hogy az orosz kormány hamarosan megvizsgálja azt a törvényjavaslatot, amely a krímiek ukrán bankokban ragadt megtakarításainak megtérítésére vonatkozik. Elmondta, hogy egymilliárd rubelt (vagyis mintegy 5,3 milliárd forintot) fordítanak a rendkívül rossz állapotú lakásokban élők elköltöztetésére, és 6 milliárd rubelt (mintegy 32 milliárd forintot) költenek 57 krími kórház felújítására és azok berendezéseire. 170 mentőautót vásárolnak a félszigetnek.
Az orosz miniszterelnök azt is kijelentette a helyetteseivel a Krím székhelyén tartott tanácskozás során, hogy a félszigeten működő vállalatok fele számíthat állami hadiipari megrendelésekre.
Medvegyev ugyanakkor arra is figyelmeztetett: a szövetségi kormány feladata nem merül ki abban, hogy költségvetési pénzekkel „árassza el” a régiót. Utóbbinak létre kell hoznia saját fejlesztési forrásait.
Az orosz kormány kihelyezett szimferopoli ülésén részt vett Szerhij Akszjonov, a Krími Köztársaság elnöke és Szerhij Menyajlo, Szevasztopol vezetője is. Akszjonov egyebek között arról számolt be, hogy megszüntették az önkényes földfoglalásokat a félszigeten. Azokat, amelyekre még akkor tették rá a kezüket a krími lakosok, amikor „a terület Ukrajnához tartozott”.
Akszjonov azt mondta, hogy az önkényes földfoglalásokat „valamennyi nemzeti kisebbség képviselői – a tatárok és az oroszok – öntudatosságának köszönhetően” teljesen felszámolták. Hozzátette, hogy erre ráadásul nem költöttek semmit a költségvetésből.
A Krímből a sztálini időkben, a második világháború után kitelepített tatárok elmúlt évtizedekben visszatért utódai közül sokan önkényes földfoglalással akarták visszaszerezni a szerintük őseik jussán nekik járó területeket. Akszjonov idén márciusban egy tévéinterjúban azt állította: „megmagyaráztuk az embereknek, hogy ha hajlandók együttműködni a hatóságokkal, és ők rombolják le az (elfoglalt területeken felhúzott) építményeket, akkor jogot nyernek arra, hogy egyszerűsített eljárásban földterületet kapjanak”.
