Az elnök cáfolta azt a vádat, miszerint a megállapodás nem küszöböli ki az iráni atomfegyver előállításának lehetőségét, mert az egy évtizeden át 300 kilogrammban maximálja az iszlám köztársaság által előállítható dúsított urán mennyiségét, amelyet az nem lesz képes atombomba-készítésre alkalmas tisztaságúvá konvertálni.
Obama ugyanakkor elismerte annak a félelemnek a jogosságát, hogy a megállapodás megkötését követő 13., 14. vagy 15. évben Iránnak olyan fejlett centrifugái lesznek, amelyek révén meglehetősen gyors urándúsításra lesz képes, és ekkora az „áttörési ideje” csaknem nullára csökken majd.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a hivatali idejéből hátralevő mintegy 20 hónap alatt ez biztosan nem fog megtörténni, de lehetséges utódjaival kapcsolatban nem tett ilyen kötelezettségvállalást.
„Egy leendő elnök cselekvési lehetőségei, ha (az irániak) valóban úgy döntenek, hogy megszerzik a nukleáris fegyvert, nem csökkentek” – fogalmazott Obama.
Obama kijelentette: biztos abban, hogy az Irán elleni szankciókat vissza lehet állítani, ha Teherán megsérti a nukleáris programja korlátozásáról kötött megállapodást. Mint mondta, az Egyesült Államok és az Európai Unió országainak tárgyalói egy olyan alku elérésén dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a gazdasági büntetőintézkedéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának – vagyis az itt vétójoggal rendelkező Oroszország – jóváhagyása nélkül is újból életbe lehessen léptetni, ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) arra a megállapításra jut, hogy Irán megszegte az alkut.
Obama úgy vélekedett, hogy az iráni atomprogram korlátozásáról a reményei szerint június végére megkötendő végleges megállapodás segíthet a mérsékelt erőknek a keményvonalasokkal szembeni megerősödésében az iszlám köztársaságban.
