Az ukrán elnök feltette a kérdést: „Az 1938-ban végrehajtott anschluss vagy a Szudétavidék Németországhoz csatolása vajon mennyiben különbözik a Krím elcsatolásától vagy azoktól a kísérletektől, amelyek révén 2014-ben el akarták szakítani a Donyec-medencét?”
Az 1938-as anschluss, Ausztria Harmadik Birodalomhoz csatolása volt az első lépés Hitler számára, hogy kiterjessze a Harmadik Birodalom határait, ezt követte a Szudétavidék megszerzése, Csehszlovákia megszállása 1939-ben, majd Lengyelország megtámadása.
Péntek esti kijelentéseivel Porosenko olajat öntött a tűzre, hiszen az előző nap az ukrán parlament betiltott mindenfajta kommunista és náci propagandát, valamint ezek jelképeit. A törvény, amelyet az ukrán államfőnek még alá kell írnia, kimondja, hogy el kell távolítani a szovjet vezetőket, köztük a Lenint ábrázoló szobrokat, a kommunizmusra emlékeztető helység-, utca és vállalatneveket pedig meg kell változtatni.
Voltak, akik nem várták meg egy ilyen törvény életbe lépését: kommunista vezetőket ábrázoló szobrokat döntöttek le ismeretlenek szombatra virradóra Ukrajna oroszbarát keleti felének nagyvárosában, Harkivban.
Az ukrán törvényhozás ráadásul csütörtökön jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely egyebek között az Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA) is beemelte az Ukrajna függetlenségért küzdő huszadik századi szervezetek közé. Sztepan Bandera az Ukrán Nacionalisták Szervezetének vezetője (OUN) és a szervezet fegyveres szárnya, az Ukrán Felkelő Hadsereg megalapítója volt. Az UPA a második világháborúban harcolt a náci németek és a szovjetek ellen is. Alapítójáról nevezik az UPA mai tisztelőit banderistáknak. A mai orosz propagandában a banderista jelző szinonimája a szélsőjobboldalinak, a neonácinak. Az orosz külügy-minisztérium pénteki közleményében úgy fogalmazott: ezek a törvények ellentmondanak a nácizmus dicsőítése elleni küzdelemről szóló ENSZ-határozatoknak.
Az ukrán elnök Odeszában elhangzott beszédében csak fokozta Moszkva haragját azzal, hogy egy kérdésre – amely a Kremlnek a második világháború kitörésében viselt felelősségére utalt – így reagált: „Felvetődik a kérdés, hogy elkerülhető lett volna-e ez a háború, ha nem írták volna alá a Molotov–Ribbentrop-paktumot.” A német–szovjet megnemtámadási szerződést Moszkvában 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter írta alá, s a felek a szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra való felosztásáról.
Porosenko kétségbe vonta, hogy a háborút a győztesek meg tudták volna nyerni a Vörös Hadsereg kötelékében harcoló hatmillió ukrán részvétele nélkül.
Az ukrán államfő arra az eseményre érkezett Odeszába, amely a nagyváros német megszállása végének hetvenegyedik évfordulóját ünnepli.
