Stabilabbá válhat a Közel-Kelet

Nőhet Irán szerepe a regionális problémák megoldásában, miközben eshet az olaj ára. Nem mindenki örül ugyanakkor a lausanne-i megállapodásnak.

Ismert, 12 éves folyamat után csütörtökön megállapodott Irán az úgynevezett hatokkal – az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és Németországgal – többek közt az iráni atomprogram teljes körű nemzetközi ellenőrzéséről. Június 30-áig kellene kidolgozni egy hosszú távra szóló megállapodást, amelyet július 30-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagyhat jóvá. Az elképzelés szerint a Nyugat enyhítene az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.

Nógrádi György emlékeztetett Barack Obama kijelentésére, miszerint ha „Irán becsapja a világot, a világ tudni fog róla”, a megállapodás pedig nem a bizalomra, hanem a példa nélküli ellenőrzésre épül. A szakértő szerint az, hogy Obamával Angela Merkel német kancellár végig egyeztetett, valamint hogy a német fél Franciaországgal is tartotta a kapcsolatot, igazolta Joschka Fischer kijelentését, miszerint Németország túl nagy Európának, de túl kicsi a világnak. Nógrádi fontosnak tartotta megemlíteni Frank-Walter Steinmeier kijelentését, a német külügyminiszter a megállapodást a világbéke irányába tett lépésnek nevezte, ő pedig még sosem nyilatkozott ilyen súlyosan.

Mint Nógrádi elmondta, a nyugat alapvető feladata volt a síita világnál valamilyen sikert elérni. Létezik ugyanis északon egy síita „félhold”, melyet Irán, Irak, Szíria és a Hezbollah alkot, délen viszont polgárháború dúl Jemenben, amit Irán nélkül ma nem lehet megoldani. Kitért arra is, hogy az Európai Unió – és benne Magyarország – célja az embargó feloldása volt annak érdekében, hogy saját termékeit exportálhassa egy fizetőképes Iránba.

A szakértő közölte: három erő támadja a megállapodást, a szaúd-arábiaiak, Izrael vezetése, valamint az amerikai republikánusok, utóbbiak még azt is megígérték, hogy ha hatalomra kerülnek, egyből eltörlik az egyezményt.

Nógrádi szerint Szaúd-Arábia attól fél, hogy Irán a megállapodással jobb pozícióba kerül, a két, egymást egyáltalán nem szívlelő hatalom ugyanakkor most, legalábbis néhány kérdésben, egymásra lesz utalva, ilyen például a Perzsa-öböl, vagy a környékbeli kis monarchiák sorsa, a jemeni polgárháború, és ami talán még fontosabb, az Iszlám Állam elleni közös fellépés.

Az izraeli Netanjáhú-kormány korábbi közlése alapján a megállapodás Izraelt végveszélybe sodorja. Nógrádi szerint ugyanakkor Benjámín Netanjáhú másfél évig húzni fogja az időt, kivárva, hogy republikánus vagy demokrata kormány alakul-e az Egyesült Államokban, de fontos számukra, hogy megszabadulhatnak egy Izrael létét fenyegető iráni atomprogramtól.

A szakértő felhívta a figyelmet a tárgyalásokkal kapcsolatos orosz célra: Oroszország érdeke volt, hogy Iránt ne érje amerikai katonai csapás, de ne legyen sikeres, akkor ugyanis megjelenik a világpiacon az iráni kőolaj és földgáz, ami legalább öt dollárral leviszi az árat, és Irán Oroszország nélkül is képes lesz exportálni.

Irán alapvető célja a belső stabilizáció volt, hiszen az utóbbi években nőtt a munkanélküliség, az infláció, a lakosság pedig elégedetlenné vált. Fontos, hogy az ország nem tudta megszerezni az olaj és földgáz feldolgozására szolgáló legmodernebb technológiát, ezen okoknál fogva pedig Irán alapvető célja az embargó felszámolása volt. A tárgyalások fontos előfeltétele volt, hogy a kérdésben egyetértsen Irán legfőbb vallási, világi vezetője, valamint külügyminisztere, ez pedig most megvalósult.

Nógrádi elmondta, onnantól kezdve, hogy az irániak ismét hozzájutnak eddig nem elérhető külföldi termékekhez, némileg megnyugodnak a kedélyek. A jelenlegi iráni rezsim elmozdíthatatlannak tűnik, bár belső reformok végrehajtása várható. A siker eredményként valószínűleg minimálisan növekedni fog a világi politikai oldal ereje a vallásos erők kárára.

Csökkenni fog az olajár, szakértők legalább 5 dolláros eséssel számolnak, de vannak olyan előrejelzések is, amelyek a mostani 53-55 dolláros árról akár 20 dolláros esést is el tudnak képzelni.

Az átfogó egyezség szerint az iráni kormány a jelenlegi 19 ezer urándúsító centrifugája közül mindössze 5060-at használna. A többi centrifugát egy, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által ellenőrzött raktárban helyeznék el. A perzsa államnak emellett a jelenleg 10 tonnás uránkészletét mindössze 300 kilogrammosra kellene csökkentenie, és ennek a dúsítottsági szintje sem haladhatná meg a 3,67 százalékot.

Teherán a következő tizenöt évben nem épít egyetlen olyan új létesítményt sem, amelyik alkalmas urándúsításra, valamint ugyanerre az időszakra felhagy az urán 3,67 százalékosnál magasabb szintre való dúsításával.