A náci múltból fakadó felelősség „konkrét” jelentése az, hogy „fel kell lépni az igazságtalanság, az idegengyűlölet és a diszkrimináció minden formája ellen” – hangoztatta a német külügyminiszter a több mint ezer ember, köztük a láger számos egykori rabja előtt elmondott ünnepi beszédében.
A német külpolitika fő alapvetéseit is meghatározza a múlt iránti tudatosság, így a világpolitika jelenlegi válságainak rendezését célzó szerepvállalás mozgatórugói között is ott van a nácizmus emléke – tette hozzá Frank-Walter Steinmeier.
Szavai szerint a sachsenhauseni láger a maga teljességében mutatja meg a nemzetiszocialista rendszer „szörnyeteg voltát, amely intézményesítette a borzalmat”. A táborba több mint 200 ezer embert deportáltak, és a háború végét csupán háromezren élték meg. Az ő szabadságukat sikerült visszaadni, de „a fájdalomtól soha nem szabadultak meg” – mondta a német külügyminiszter.
Az évforduló alkalmából rendezett központi megemlékezés előtt magyar emléktáblát avattak fel a Berlin melletti Oranienburg területén 1936-ban felépített tábor maradványainál kialakított emlékhelyen. „A magyarok története Sachsenhausenben a halál története” – emelte ki beszédében Günter Morsch, az emlékhely igazgatója, hozzátéve, hogy nagyjából 10 ezer magyar halt meg a lágerben.
Czukor József, Magyarország berlini nagykövete egyebek között hangsúlyozta, hogy folytatni kell a múlt feltárását célzó kutatómunkát, így fel kell dolgozni annak a magyar szervezésű ellenállási kezdeményezésnek a történetét is, amely Sachsenhausen egyik úgynevezett altáborában, Liberoséban bontakozott ki.
Az emléktáblát felavató ünnepségen – amelyen részt vett mások mellett Markus Meckel, az NDK utolsó, már demokratikusan megválasztott kormányának külügyminisztere – Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség (IHRA) magyar elnökségének munkáját irányító miniszteri biztos beszédében kiemelte, hogy Sachsenhausen volt valamennyi koncentrációs tábor mintája, „szülőhelye, ahol testet öltött a gonoszság, sőt magáévá tette az ipari forradalom és a tömegtermelés hatékonyságát”.
Az utókornak az a dolga, hogy felépítse azt a „szellemi falat, amely minden népirtásnak még a gondolatát is elzárja”, és Magyarországnak különösen fontos részt vállalni ennek a falnak a felépítésében, mert „bűneink, érdemeink, gyilkosaink és áldozataink is számosak” – mondta Takács Szabolcs, hangsúlyozva, hogy Magyarország az IHRA soros elnökeként kiemelt hangsúlyt helyez az antiszemitizmus elleni küzdelemre, a holokauszttal kapcsolatos ismeretek oktatására és a roma holokausztról való megemlékezésre.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára az emléktábla avatásán elmondott beszédében egyebek között rámutatott, hogy a kormány a zéró tolerancia elvét követi a kirekesztéssel szemben.
Az emléktábla magyar és német nyelvű felirata szerint a kormány a sachsenhauseni koncentrációs tábor „magyar zsidó és minden Magyarországról elhurcolt áldozatának” állította azt. Az emléktáblán olvasható egy idézet a Zsoltárok könyvéből és Pilinszky János Apokrif című verséből.
